Kutatás és innováció

Egy 2022-es uniós kutatás alapján az elmúlt évtizedek európai gazdasági növekedésének mintegy kétharmada az innovációnak tulajdonítható. Az évente megjelenő európai innovációs eredménytábla négy csoportba sorolva értékeli a tagállamok kutatási és innovációs teljesítményét, amely – a 2022-es jelentés szerint – EU-szerte tovább javult, és 2015 óta mintegy 10 százalékkal nőtt. Az EU innovációs megosztottsága továbbra is fennáll, a teljesítménycsoportok jellemzően földrajzilag koncentrálódnak. A 2022 júliusában elfogadott új európai innovációs menetrend részeként a Bizottság arra fog összpontosítani, hogy áthidalja az EU-n belül fennálló innovációs szakadékot.

Magyarország a 2022-es jelentés alapján a feltörekvő innovátorok csoportjába tartozik, a tavalyi helyezését eggyel javítva a 21. helyen áll. Az ország teljesítménye az uniós átlag 69,8 százaléka. Teljesítményének növekedése alacsonyabb, mint az EU-ban, a teljesítménykülönbség az EU-hoz képest egyre nagyobb. 2015-höz képest tizenkét dimenzióból nyolcban teljesít jobban, a javulás elsősorban a külföldi doktoranduszok számának, az üzleti kutatás-fejlesztési és innovációs kormányzati támogatásoknak és a közép- és csúcstechnológiai termékek exportjának köszönhető. Magyarország egyik legfontosabb erőssége a digitalizáció, különösen a szélessávú internet lefedettsége.

A nemrég indított Európai Innovációs Tanács (EIC) olyan új, gyors növekedési potenciállal rendelkező technológiákat és áttörést jelentő innovációkat azonosít, fejleszt és támogat, amelyek a magánbefektetők számára általában túl kockázatosak. 2021–2027-es költségvetése több mint 10 milliárd euró. Az EIC a nagyvállalatok mellett különböző finanszírozási forrásain – mint például az Akcelerátor programon – keresztül magyar induló  vállalkozásokat és kkv-ket is támogat.

További információk

• A tagállamok tudományos, kutatási és innovációs teljesítményéről szóló jelentés (SRIP)
• Az uniós tagállamok kutatási és innovációs teljesítményéről szóló 2022-es európai innovációs eredménytábla  (letölthető dokumentum, magyar nyelven)
• A 2022-es európai innovációs eredménytábla magyarországi eredményekre vonatkozó összefoglalója (letölthető dokumentum, angol nyelven))
• Kérdések és válaszok az európai innovációs eredménytábláról (angolul)
• A 2021-es európai innovációs eredménytábla sajtóközleménye 
• Új európai innovációs menetrend
• Az Európai Innovációs Tanács honlapja (angolul)
• Az Európai Innovációs Tanács támogatási lehetőségei

Az EU történetének legjelentősebb – 2021–2027 között összesen 95,5 milliárd eurós keretösszegű – kutatási-fejlesztési és innovációs keretprogramja a Horizont Európa, amely célja többek között az éghajlatváltozás elleni küzdelem, az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósítása, valamint az EU versenyképességének és növekedésének ösztönzése. Az uniós támogatás révén a kutatócsoportok országokon és tudományterületeken átívelően működnek együtt – ez elengedhetetlen az áttörést jelentő felfedezésekhez.

A 2020-ban zárult Horizont 2020 keretprogramban Magyarországról több mint 1500 szervezet vett részt, és összesen közel 370 millió euró uniós támogatást kaptak, amiből több mint 106 millió eurót a magyar kkv-k használhattak fel. Magyarország sikerességi aránya a kutatásfinanszírozási pályázatokon az uniós átlag felett van.

A 2021-ben elfogadott magyar Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (KFI) stratégia célja, hogy – a Horizont Európa keretében 2021–2027- között minél több elnyert forrás segítségével – Magyarország az évtized végére az EU feltörekvő innovátorai közül a jelentős innovátorok közé zárkózzon fel. A kormány ennek érdekében 2030-ig 3 százalékra emeli a GDP-arányos K+F ráfordítást.

Az Európai Kutatási Térséget azért hozták létre, hogy Európát a világ vezető tudásalapú gazdaságává tegyék, és kialakítsák a kutatás, az innováció és a technológia határok nélküli egységes piacát az EU egész területén. A Térség részeként Magyarország is jelentősen hozzájárulhat a kutatáshoz és fejlesztéshez világszerte.

További információk

• A Horizont 2020-as keretprogram számokban – a magyar eredmények részletes összefoglalója
• A Horizont 2020 kezdeményezés nemzeti kapcsolattartó pontjait és pályázati tudnivalókat bemutató honlap
• Az új Horizont Európa keretprogram
• A Horizont Európa támogatási lehetőségei (a finanszírozási és pályázati portálon, a SEDIA-n)
• Az Új Európai Kutatási Térség – a Bizottság 2020-as ismertetője
• Magyarország Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Stratégiája (2021–2030)

A legutóbbi kapcsolódó, Horizont 2020 elnevezésű keretprogramban magyar vezetéssel támogatást nyert néhány projekt:

• A KFKI koordinálásával létrejött, négy ország részvételével zajló EXCELL közel egymillió eurós támogatást kapott a digitális és valós világot ötvöző – intelligens gyárak, közlekedési hálózatok, elektromos hálózatok és városok fejlődését elősegítő – kiber-fizikai rendszerekkel kapcsolatos kutatásokra
• Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont által koordinált COURAGE közel 2,5 millió eurós támogatással a volt szocialista országok kulturális ellenzéki gyűjteményeit elemzi és teszi hozzáférhetőbbé oktatási és kutatási célokra
• Az  MCULE.COM KFT. 1,4 millió eurós támogatással a gyógyszerkutatás számára fejlesztette ki a potenciális – létező és virtuális – hatóanyagok webalapú gyógyszerkutatási adatbázisát (ULTIMATE)

Az új pályázati ciklusban a jó kutatási projektjavaslatokkal rendelkező magyar kutatók a finanszírozási és pályázati portálon (SEDIA) keresztül találhatnak finanszírozási lehetőségeket.

További információk

• Magyar szervezetek közreműködésével megvalósult, sikertörténetként bemutatott Horizont 2020 pályázatok
• Finanszírozási és pályázati (SEDIA) portál

Az Európai Unió már korábban is támogatta a világjárványok elleni küzdelmet: 2007-2019 között 4,1 milliárd eurót fektettek be járványtani kutatásba, a felkészültség és reagálás erősítésébe, illetve a diagnosztika, a kezelések és a vakcinák kifejlesztésébe.

A Covid19 globális közegészségügyi problémává nyilvánítása után néhány órával az Európai Bizottság 10 millió eurós felhívást tett közzé a koronavírussal kapcsolatos kutatási projektekre. A Horizont Európa keretprogramból valamivel több mint 1 milliárd euró fordítható diagnosztikára, kezelésekre és vakcinákra. Az EU kutatási miniszterei – az ERAvsCorona cselekvési terv keretében – a gyors eredmények elérését lehetővé tevő innovatív megközelítések finanszírozásával az európai kutatócsoportok támogatását növelték.

Példák magyar kutatók közreműködésével megvalósuló, Covid19 problémáinak megoldását célzó projektekre:

• A SZTAKI 21 résztvevő munkáját koordinálja az 5,4 millió euró támogatást nyerő CO-VERSATILE projektben, amely alkalmazkodó és rugalmas termelési és ellátási lánc módszereket és megoldásokat fejleszt a létfontosságú orvosi felszerelések és berendezések sürgős szükségleteinek kielégítésére
• A Semmelweis Egyetem vesz részt az ENVISION intelligens plug and play digitális eszköz fejlesztésében, amely a Covid19  betegek valós idejű felügyeletéhez és intelligens döntéshozatalhoz nyújt segítséget az intenzív osztályokon
• A PHARMAHUNGARY 2000 Kft. részvételével zajlik a Covid19 betegek felügyeletét és ellátását javító COVIRNA diagnosztikai teszt fejlesztése

További információk

• Az EU által támogatott kutatási és innovációs projektek a koronavírus és egyéb járványok  elleni küzdelemben
• Az Európai Kutatási Térség új korona platformja (angolul)