Az EU zöld és digitális átállásának motorja, így az Európai Bizottság 2019-2024 közötti prioritásainak megvalósítása szempontjából az egyik legfontosabb szakpolitika.
Az európai kutatás és innováció központi szerepet játszik abban is, hogy az EU választ adjon a Covid19-világjárvány okozta egészségügyi, társadalmi és gazdasági kihívásokra.
Az uniós támogatás révén a magyar kutatók szerepet vállalhatnak a tudomány, az egészségügy, a közlekedés, az éghajlatváltozás vagy a digitális technológiák területének úttörő felfedezéseiben.
Innováció
Egy 2022-es uniós kutatás alapján az elmúlt évtizedek európai gazdasági növekedésének mintegy kétharmada az innovációnak tulajdonítható. Az évente megjelenő európai innovációs eredménytábla négy csoportba sorolva értékeli a tagállamok kutatási és innovációs teljesítményét, amely – a 2022-es jelentés szerint – EU-szerte tovább javult, és 2015 óta mintegy 10 százalékkal nőtt. Az EU innovációs megosztottsága továbbra is fennáll, a teljesítménycsoportok jellemzően földrajzilag koncentrálódnak. A 2022 júliusában elfogadott új európai innovációs menetrend részeként a Bizottság arra fog összpontosítani, hogy áthidalja az EU-n belül fennálló innovációs szakadékot.
Magyarország a 2022-es jelentés alapján a feltörekvő innovátorok csoportjába tartozik, a tavalyi helyezését eggyel javítva a 21. helyen áll. Az ország teljesítménye az uniós átlag 69,8 százaléka. Teljesítményének növekedése alacsonyabb, mint az EU-ban, a teljesítménykülönbség az EU-hoz képest egyre nagyobb. 2015-höz képest tizenkét dimenzióból nyolcban teljesít jobban, a javulás elsősorban a külföldi doktoranduszok számának, az üzleti kutatás-fejlesztési és innovációs kormányzati támogatásoknak és a közép- és csúcstechnológiai termékek exportjának köszönhető. Magyarország egyik legfontosabb erőssége a digitalizáció, különösen a szélessávú internet lefedettsége.
A nemrég indított Európai Innovációs Tanács (EIC) olyan új, gyors növekedési potenciállal rendelkező technológiákat és áttörést jelentő innovációkat azonosít, fejleszt és támogat, amelyek a magánbefektetők számára általában túl kockázatosak. 2021–2027-es költségvetése több mint 10 milliárd euró. Az EIC a nagyvállalatok mellett különböző finanszírozási forrásain – mint például az Akcelerátor programon – keresztül magyar induló vállalkozásokat és kkv-ket is támogat.
További információk
- A tagállamok tudományos, kutatási és innovációs teljesítményéről szóló jelentés (SRIP)
- Az uniós tagállamok kutatási és innovációs teljesítményéről szóló 2022-es európai innovációs eredménytábla (letölthető dokumentum, magyar nyelven)
- A 2022-es európai innovációs eredménytábla magyarországi eredményekre vonatkozó összefoglalója (letölthető dokumentum, angol nyelven))
- Kérdések és válaszok az európai innovációs eredménytábláról (angolul)
- A 2021-es európai innovációs eredménytábla sajtóközleménye
- Új európai innovációs menetrend
- Az Európai Innovációs Tanács honlapja (angolul)
- Az Európai Innovációs Tanács támogatási lehetőségei
Kutatás
Az EU történetének legjelentősebb – 2021–2027 között összesen 95,5 milliárd eurós keretösszegű – kutatási-fejlesztési és innovációs keretprogramja a Horizont Európa, amely célja többek között az éghajlatváltozás elleni küzdelem, az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósítása, valamint az EU versenyképességének és növekedésének ösztönzése. Az uniós támogatás révén a kutatócsoportok országokon és tudományterületeken átívelően működnek együtt – ez elengedhetetlen az áttörést jelentő felfedezésekhez.
A 2020-ban zárult Horizont 2020 keretprogramban Magyarországról több mint 1500 szervezet vett részt, és összesen közel 370 millió euró uniós támogatást kaptak, amiből több mint 106 millió eurót a magyar kkv-k használhattak fel. Magyarország sikerességi aránya a kutatásfinanszírozási pályázatokon az uniós átlag felett van.
A 2021-ben elfogadott magyar Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (KFI) stratégia célja, hogy – a Horizont Európa keretében 2021–2027- között minél több elnyert forrás segítségével – Magyarország az évtized végére az EU feltörekvő innovátorai közül a jelentős innovátorok közé zárkózzon fel. A kormány ennek érdekében 2030-ig 3 százalékra emeli a GDP-arányos K+F ráfordítást.
Az Európai Kutatási Térséget azért hozták létre, hogy Európát a világ vezető tudásalapú gazdaságává tegyék, és kialakítsák a kutatás, az innováció és a technológia határok nélküli egységes piacát az EU egész területén. A Térség részeként Magyarország is jelentősen hozzájárulhat a kutatáshoz és fejlesztéshez világszerte.
További információk
- A Horizont 2020-as keretprogram számokban – a magyar eredmények részletes összefoglalója
- A Horizont 2020 kezdeményezés nemzeti kapcsolattartó pontjait és pályázati tudnivalókat bemutató honlap
- Az új Horizont Európa keretprogram
- A Horizont Európa támogatási lehetőségei (a finanszírozási és pályázati portálon, a SEDIA-n)
- Az Új Európai Kutatási Térség – a Bizottság 2020-as ismertetője
- Magyarország Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Stratégiája (2021–2030)
Az EU által finanszírozott magyar projektek
A legutóbbi kapcsolódó, Horizont 2020 elnevezésű keretprogramban magyar vezetéssel támogatást nyert néhány projekt:
- A KFKI koordinálásával létrejött, négy ország részvételével zajló EXCELL közel egymillió eurós támogatást kapott a digitális és valós világot ötvöző – intelligens gyárak, közlekedési hálózatok, elektromos hálózatok és városok fejlődését elősegítő – kiber-fizikai rendszerekkel kapcsolatos kutatásokra
- Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont által koordinált COURAGE közel 2,5 millió eurós támogatással a volt szocialista országok kulturális ellenzéki gyűjteményeit elemzi és teszi hozzáférhetőbbé oktatási és kutatási célokra
- Az MCULE.COM KFT. 1,4 millió eurós támogatással a gyógyszerkutatás számára fejlesztette ki a potenciális – létező és virtuális – hatóanyagok webalapú gyógyszerkutatási adatbázisát (ULTIMATE)
Az új pályázati ciklusban a jó kutatási projektjavaslatokkal rendelkező magyar kutatók a finanszírozási és pályázati portálon (SEDIA) keresztül találhatnak finanszírozási lehetőségeket.
További információk
Kutatás és innováció a Covid19 elleni küzdelemben
Az Európai Unió már korábban is támogatta a világjárványok elleni küzdelmet: 2007-2019 között 4,1 milliárd eurót fektettek be járványtani kutatásba, a felkészültség és reagálás erősítésébe, illetve a diagnosztika, a kezelések és a vakcinák kifejlesztésébe.
A Covid19 globális közegészségügyi problémává nyilvánítása után néhány órával az Európai Bizottság 10 millió eurós felhívást tett közzé a koronavírussal kapcsolatos kutatási projektekre. A Horizont Európa keretprogramból valamivel több mint 1 milliárd euró fordítható diagnosztikára, kezelésekre és vakcinákra. Az EU kutatási miniszterei – az ERAvsCorona cselekvési terv keretében – a gyors eredmények elérését lehetővé tevő innovatív megközelítések finanszírozásával az európai kutatócsoportok támogatását növelték.
Példák magyar kutatók közreműködésével megvalósuló, Covid19 problémáinak megoldását célzó projektekre:
- A SZTAKI 21 résztvevő munkáját koordinálja az 5,4 millió euró támogatást nyerő CO-VERSATILE projektben, amely alkalmazkodó és rugalmas termelési és ellátási lánc módszereket és megoldásokat fejleszt a létfontosságú orvosi felszerelések és berendezések sürgős szükségleteinek kielégítésére
- A Semmelweis Egyetem vesz részt az ENVISION intelligens plug and play digitális eszköz fejlesztésében, amely a Covid19 betegek valós idejű felügyeletéhez és intelligens döntéshozatalhoz nyújt segítséget az intenzív osztályokon
- A PHARMAHUNGARY 2000 Kft. részvételével zajlik a Covid19 betegek felügyeletét és ellátását javító COVIRNA diagnosztikai teszt fejlesztése
További információk
- Az EU által támogatott kutatási és innovációs projektek a koronavírus és egyéb járványok elleni küzdelemben
- Az Európai Kutatási Térség új korona platformja (angolul)