Magyarország az EU-ban

Magyarország 2004. május 1-je óta az Európai Unió teljes jogú tagja. A több évig tartó csatlakozási tárgyalások lezárulta után az EU-val való csatlakozási szerződést 2003 áprilisában írták alá Athénban.

Magyarország 2007. december 21-én vált a schengeni megállapodás teljes jogú tagjává és ezzel a közös, belső határellenőrzések nélküli európai térség részévé.

2011. január 1-től Magyarország látta el az EU Tanácsának soros féléves elnökségét.

Magyarország az európai uniós támogatások egyik legnagyobb haszonélvezője. Az országba naponta átlagosan több mint 3 milliárd forinttal több EU-s pénz érkezik, mint amennyit Magyarország az Unió költségvetésébe befizet.

Tudjon meg többet Magyarország EU-tagságának pénzügyi egyenlegéről 

De az uniós tagságelőnyei messze túlmutatnak az EU-s támogatásokon. A csatlakozással Magyarország a világ legfejlettebb és legnagyobb egységes piacának vált szerves részévé, és a többi országgal egyenrangú szereplője lett az uniós döntéshozatalnak. Az EU-nak köszönhetően a magyar polgárok is szabadon utazhatnak, tanulhatnak, dolgozhatnak bármelyik uniós tagállamban. A határok átjárhatósága a határon túli magyarokkal való kapcsolattartást is megkönnyítette.

Az egységes európai piacnak köszönhetően nemcsak olcsóbban vásárolunk, ráadásul biztonságosabb termékeket, de a magyar vállalatok és gazdálkodók is óriási lehetőségekhez jutnak. Az agrárkivitel például a csatlakozás óta csaknem a két és félszeresére nőtt, és nagy mértékben az EU-tagságnak köszönhető, hogy számos világvállalat Magyarországon telepedett meg, ezzel is jelentősen támogatva az ország fejlődését.

Az Európai Bizottság magyar tagja Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztos.

Főbb feladatai közé tartozik többek között:

• az EU szomszédos országaival fenntartott kapcsolatok megerősítése,
• a csatlakozási folyamat folytatása a Nyugat-Balkán országaival,
• szoros együttműködés Törökországgal, a közös kihívások kezelése,
• a keleti partnerországokkal fenntartott kapcsolatok elmélyítése, és új, hosszú távú politikai célkitűzések megfogalmazása a keleti partnerségre vonatkozóan,
• az Ukrajnával, Grúziával és Moldovával megkötött társulási megállapodás végrehajtásának, valamint az ezekkel az országokkal létrehozandó mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségek kiépítésének felgyorsítása.