Mi teszi indokolttá a helyreállítási tervet?
Európa és Magyarország gazdasági érdekei szempontjából létfontosságú, hogy az EU mielőbb talpra álljon a Covid19-világjárvány gazdasági, pénzügyi és társadalmi hatásai által kiváltott nehéz helyzetből.
Magyarország gazdasági kilátásai továbbra is érzékenyek a globális befektetői hangulatra. Az ország különösen ki van téve az energiaárak változásainak és az esetleges energiaellátási zavaroknak is, mivel nagymértékben függ az energiaimporttól, és rövid távon csak korlátozottan képes diverzifikálni az energiabehozatalát. Az inflációs kockázatok felfelé mutatnak, mivel az inflációs várakozások magas szinten állandósulhatnak.
A Bizottság 2023. téli gazdasági előrejelzésének fontosabb számai
Magyarország | 2022 | 2023 | 2024 |
Bruttó hazai termék (változás előző évhez képest) | 4,6 % | 0,5 % | 2,8 % |
Infláció (változás előző évhez képest) | 15,3 % | 16,4 % | 4 % |
2023. tavaszi gazdasági előrejelzés: javuló kilátások a tartós kihívások mellett
A magyar GDP éves növekedése az előrejelzés szerint a 2022-es 4,6%-ról 2023-ban 0,5%-ra esik vissza, majd 2024-ben az energiahordozók alacsonyabb árának és a várható dezinflációnak köszönhetően 2,8%-ra emelkedik.
Mit tartalmaz Magyarország helyreállítási és alkalmazkodási terve?
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközhöz való hozzáférés érdekében minden uniós tagállam nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési/ellenállóképességi tervet nyújt be. A tervekben a kiadások legalább 37 %-át éghajlatvédelmi, 20 %-át pedig digitális beruházásokra és reformokra fordítják, amelyeket 2026-ig végre kell hajtani.
Magyarország 2021.májusában nyújtotta be helyreállítási és ellenállóképességi tervét a Bizottságnak. Magyarország összesen 7 milliárd eurót (2500 milliárd Forintot) vissza nem térítendő támogatást igényel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) keretében, és nem nyújtott be RRF-hitel iránti kérelmet.
A terv kilenc komponensből áll:
- demográfia és köznevelés
- magasan képzett, versenyképes munkaerő
- felzárkózó települések
- vízgazdálkodás
- fenntartható zöld közlekedés
- energia – zöld átállás
- átállás a körforgásos gazdaságra
- egészségügy
- horizontális intézkedések
A terv reformokat és beruházásokat tartalmaz, amelyek a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz teljes élettartamát végig kísérik 2026-ig.
Magyarország helyreállítási és alkalmazkodási terve
A Bizottság a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendeletben meghatározott kritériumok alapján értékeli a magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervet. A Bizottság és a magyar hatóságok konstruktívan dolgoznak együtt, hogy a magyar terv megfeleljen a rendelet célkitűzéseinek és követelményeinek.
Mit tartalmaz az uniós helyreállítási terv?
2020 decemberében valamennyi uniós ország vezetője, az Európai Parlament valamint az Európai Bizottság megállapodtak a Covid19-világjárvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó helyreállítási tervről.
Az EU hosszú távú költségvetésén és az átmeneti NextGenerationEU eszközön keresztül összesen mintegy 2000 milliárd euró (folyó árakon) segíti majd egy zöldebb, digitálisabb és ellenállóbb Európa kiépítését.
A Covid19 járvány és annak hatásai miatt megnövelt hosszú távú uniós költségvetés biztosítja, hogy az európai helyreállítási terv több mint 50 %-át korszerűsítésre fordítsák. E modernizációt szolgálja a kutatás és innováció, éghajlatvédelmi és digitális átállás, valamint a helyreállítás és ellenállóképesség növelésének támogatása.
Ez az előremutató csomag – az európai zöld megállapodással összhangban – küzdeni fog az éghajlatváltozás ellen. Az uniós költségvetés 30 %-át erre a célkitűzésre fordítják. Különös figyelmet kap a biológiai sokféleség védelme is.
A NextGenerationEU további 807 milliárd eurót biztosít, amelyből megközelítőleg 724 milliárd euró (folyó árakon) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközön keresztül kerül folyósításra hitel és vissza nem térítendő támogatás formájában az uniós országok által végrehajtott strukturális reformok és beruházások támogatására. Az Európai Bizottság egy új technikai támogatási eszközt is bevezetett annak érdekében, hogy testre szabott szakértelmet biztosítson az uniós országok számára a reformok megtervezéséhez, illetve végrehajtásához.
A gazdaságpolitikák koordinálásának és nyomon követésének keretét képező európai szemeszter szintén kiigazításra került, mivel szorosan kapcsolódik a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközhöz, amely biztosítani fogja, hogy a strukturális reformok az egyes országok helyreállításának szerves részét képezzék.
Részletesen az európai helyreállítási tervről
A 2021. évi európai szemeszter
Kapcsolódó hírek
NextGenerationEU: Két évvel az elfogadása után a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz továbbra is az EU zöld és digitális átalakulásának egyik fő motorja
A Bizottság eddig több mint 144 milliárd eurót folyósított a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében, beleértve a vissza nem térítendő támogatásokat (96 milliárd EUR) és a hiteleket (48 milliárd EUR) is.
A NextGenerationEU-ról szóló új Eurobarométer felmérés szerint a helyreállítási eszköz szorosan igazodik a polgárok elvárásaihoz és szükségleteihez
A válaszadók nagy többsége, közel kétharmada egyetért azzal, hogy a NextGenerationEU legfőbb eszköze, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) keretében a tagállamoknak juttatott kifizetésekhez feltételül kell szabni a megállapodás szerinti reformok és beruházások végrehajtását.
Felhívás Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének Monitoring Bizottságában való részvételre
A felhívásra alapítványok, egyesületek, valamint a közhasznú szervezetek, illetve az egyesülési jog alapján létrejött egyéb szervezetek nyújthatnak be pályázatot január 31-ig.
Jól vagy rosszul járna Magyarország a NextGenerationEU nevű alappal?
Az Európai Tanács tagjai - köztük a magyar kormányfő - idén júliusban határoztak a folyó áron 800 milliárd eurós NextGenerationEU nevű alap felállításáról.
Mit nyerhet Magyarország a javasolt uniós helyreállítási programmal?
A koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében az Európai Bizottság átdolgozta és kiegészítette a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó uniós költségvetés tervezetét. A május 27-én bemutatott tervezet két elemből áll: egyrészt a korábbi javaslathoz képest kismértékben módosított,