A koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében az Európai Bizottság átdolgozta és kiegészítette a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó uniós költségvetés tervezetét. A május 27-én bemutatott tervezet két elemből áll: egyrészt a korábbi javaslathoz képest kismértékben módosított, hétéves költségvetésből - mely 1100 milliárd euró nagyságú -, másrészt egy új, NextGenerationEU nevű, 750 milliárd euró értékű helyreállítási programból.
A helyreállítási program pénzeszközeinek felhasználására a javaslat szerint három területen kerül sor:
- a tagállami beruházások és reformok támogatása,
- a magánberuházások ösztönzése,
- az egészségügy, a kutatás-fejlesztés és a humanitárius segítségnyújtás felkarolása.
Magyarország - csakúgy, mint az uniós költségvetésből - a helyreállítási program révén is jelentős uniós támogatásra számíthat.
Tagállamok között elosztandó források
A tagállami beruházások és reformok támogatására 655 milliárd euró jutna, amiből 405 milliárd euró lenne vissza nem térítendő támogatás, 250 milliárd euró pedig hitel.
Magyarország részesedése pontosan még nem rögzíthető, de az ország legalább 7-8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásra és mintegy 7 milliárd euró hitelre lehet jogosult.
Ehhez a magyar kormányzatnak olyan reformprogramokat kell kidolgoznia és meggyőznie a Bizottságot azok ésszerűségéről, amelyek egybeesnek az EU célkitűzéseivel - például a zöld és a digitális átállás terén -, valamint növelik a gazdaság versenyképességét. Fontos célkitűzés, hogy a programok jelentős része már a következő egy-két évben megvalósuljon.
További, megpályázható források
A magánberuházások ösztönzése során a vállalkozások támogatott pénzügyi termékekhez juthatnak jellemzően hitelintézeteken keresztül. Így magyar cégek is kaphatnak fizetőképesség-támogatást, olcsó hitelt, garanciát.
Emellett Magyarország és magyar vállalatok is részesülhetnek támogatásban az alapvető egészségügyi infrastruktúra fejlesztése, illetve a kapcsolódó kutatások területén.
Hogy ezekből a forrásokból a magyar gazdaságba mennyi jut, az több tényezőtől függ, például a koronavírus-járvány magyarországi hatásának súlyosságától a többi tagországhoz képest, illetve hogy milyen sikeresen pályáznak majd a magyar vállalatok a bizottsági központi forrásokért folyó európai versenyben.
A program finanszírozására szolgáló közös hitelfelvétel
A helyreállítási program forrását az Európai Bizottság hitelfelvétele (azaz kötvénykibocsátása) biztosíthatja, visszafizetésére pedig hosszú időszak alatt, a jövőbeli uniós költségvetéseken keresztül kerülhet sor 2028 és 2058 között. A visszafizetés formájáról a Bizottság és a tagállamok konzultációt folytatnak majd.
Alternatívák a hitel visszafizetésére
A tagországok dönthetnek úgy, hogy közvetlenül többletbefizetéseket teljesítenek, vagy az uniós kiadásokat csökkentik a befizetések változatlan szintje mellett. Ugyanakkor az is egy lehetséges forgatókönyv, hogy az EU újonnan bevezetendő, saját bevételeiből fizesse a törlesztőrészleteket.
A Bizottság javaslata szerint ilyen új saját bevétel származhatna:
- a már működő kibocsátáskereskedelmi rendszerből,
- egy, a jövőben bevezetésre kerülő adóból, amely olyan, az EU-n kívülről érkező termékekre vonatkozna, amelyek előállítása üvegházhatású gázok nagyarányú kibocsátásával jár,
- egyes (például a digitális szektorban működő) nagyvállalatok különadójából,
- illetve többletbefizetésekből a nem újrahasznosított műanyagok arányában.
Következő lépések
Az Európai Bizottság javaslata alapján a többéves uniós költségvetést a tagállamoknak kell egyhangúlag elfogadniuk (illetve a helyreállítási program egyes elemeit alkotmányos rendjük szerint ratifikálniuk), és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.
Leírás
- Közzététel dátuma
- 2020. június 10.
- Szerző
- Magyarországi képviselet