Az Európai Tanács tagjai - köztük a magyar kormányfő - idén júliusban határoztak a folyó áron 800 milliárd eurós NextGenerationEU nevű alap felállításáról.
Végleges jóváhagyás esetén ezt az összeget az Európai Unió közös hosszútávú hitelfelvétellel teremtené elő, amiből a tagországok mintegy 415 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást, illetve közel 385 milliárd euró hitelt kaphatnak.
Magyarország részesedése közel 8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 10 milliárd euró kedvezményes hitel.
Az EU közös hosszútávú hitelének visszafizetéséhez minden tagországnak, így Magyarországnak is hozzá kell majd járulnia. Mivel a visszafizetés pontos részleteiről még nincs döntés, ma nehéz pontosan megmondani, hogy ez az egyes tagországok esetében mekkora terhet fog jelenteni. Néhány sarokkövet azonban ismerünk. Egyrészt a tagországok várható hozzájárulását csökkenti, hogy az Európai Unió tervezett új saját bevételi forrásai fogják fedezni a visszafizetési teher egy részét. Másrészt a visszafizetés csak 2027 után kezdődik. Összességében, az eddigi gyakorlatot is figyelembe véve az várható, hogy a magyar hozzájárulás a visszafizetéshez legfeljebb 3,5-4,0 milliárd euró lesz. Jó eséllyel akár jóval kevesebb is és csak nyolc év múlva kezdődő kifizetéssel.
A magyar költségvetési egyenleg tehát legalább 4 milliárd euró nyereség (ami a kapott 8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és a legfeljebb 3,5-4 milliárd euró közös európai hitel visszafizetéséhez való hozzájárulás összevetéséből adódik).
Bár az alap kedvezményeshitel-elemét nem kötelező igénybe venni, ha Magyarország az igénybevétel mellett dönt, a fentiekhez adódik hozzá a 10 milliárd euró kedvezményes hitel haszna, azaz több százmillió euró kamatmegtakarítás. Hiszen az Európai Unió jóval kedvezőbb feltételekkel kap hitelt, mint Magyarország, és az alacsony, most éppen negatív (!) hitelkamatokból Magyarország is részesedhet.
Van-e a konstrukciónak bármilyen kockázata? Rendkívül szélsőséges helyzetben előfordulhat, hogy egy esetlegesen csődbe ment tagország helyett a többi tagországnak kell helytállnia az Európai Unió hitelezői felé. Ekkor Magyarországnak is többletterhe keletkezne, de ezt a terhet a legnagyobb gazdasági erejű országok viselnék elsősorban.
A fenti matek mellett viszont ne feledkezzünk meg a lényegről: a legnagyobb nyereség abból adódik, hogy az Európai Unió együtt megoldást találhat a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság kezelésére. Ennek révén erősödik a belső piac, és ez Magyarország, illetve a magyar gazdaság számára is számos előnnyel jár. Nem utolsó sorban e megoldás biztosíthatja Európa helytállását a globális versenyben.
A NextGenerationEU egy újabb esély, hogy Magyarország felzárkózzon az élen lévő európai gazdaságokhoz.
További információk
Leírás
- Közzététel dátuma
- 2020. december 8.
- Szerző
- Magyarországi képviselet