Tények és tévhitek: Tényleg 34 millió migránst akar “behozni” az Európai Unió?

Miről is szól az integrációról és a befogadásról szóló cselekvési terv?

Az Európai Unió országainak jelenleg 34 millió olyan lakosa  van, akik az Unión kívül születtek, és törvényesen tartózkodnak az Európai Unióban: engedélyezett munkavállalóként vagy diákként, kisebb arányban valamely tagország által elismert menekültként. Ittlétük törvényes, sőt, az a legtöbb esetben kifejezetten összhangban van a befogadó országok gazdasági és egyéb érdekeivel, humanitárius megfontolásaival. Az ilyen, Magyarországon a magyar hatóságok által engedélyezetten tartózkodó külföldiek száma 2020 januárjában 160 ezer körül volt.

Annak érdekében, hogy előmozdítsa a már Európában élő, de az Unión kívül született polgárok hozzájárulását az EU működéséhez és felszámolja azokat az akadályokat, amelyek gátolhatják az európai társadalomban való részvételüket, az Európai Bizottság egy új, integrációról és befogadásról szóló cselekvési tervet tett közzé.  A korábbi tapasztalatokat is figyelembe véve az alapelv az, hogy mindenkinek, akinek joga van az Európai Unióban tartózkodni, hátterétől függetlenül egyenlő esélyeket kell biztositani, hogy részt vehessen a társadalomban. Ez az Európai Unió érdeke is, hiszen a Covid-19 járványt követő helyreállításban a gazdaságnak mindenkire szüksége lesz. A cselekvési terv egyfelől azt javasolja, hogy a különböző szakpolitikákat úgy alakítsák ki, hogy azok mindenkinek hozzáférhetővé váljanak, másfelől olyan célzott intézkedések megtételét is előirányozza, amelyek kifejezetten az Unión kívül született, de törvényesen itt tartózkodó emberek  képzettségének  elismerését ösztönzik, foglalkoztathatóságát támogatják vagy a gyerekek korai oktatásban való részvételét segítik.

A cselekvési terv végrehajtása célzott és testreszabott uniós támogatások felhasználásával és az összes érintett féllel – az Unión kívül született emberekkel, befogadó közösségeikkel, szociális és gazdasági partnerekkel, a civil társadalommal, helyi és regionális hatóságokkal, valamint a magánszektorral - való partnerségek kialakítása révén történik majd.

További információ a cselekvési tervről

Cselekvési terv ≠ “migrációs javaslat”

Fontos kiemelni, hogy a cselekvési terv nem jogszabályalkotási javaslat. A terv közösen meghatározott célokat határoz meg és  javaslatokat tesz, de ezek a javaslatok nem jogszabály megalkotására vagy módosítására irányulnak. Célja pedig nem a migráció támogatása vagy előmozdítása, hanem a már az EU-ban élők integrációjának segítése.

Az állítás, miszerint „az EU 34 millió migránst kíván behozni Európába”, téves. Ez a szám szerepel ugyan a cselekvési tervben, de arra vonatkozik, hogy jelenleg hány olyan uniós polgárt tartanak nyilván, aki az EU-n kívül született.

Statisztikák az EU-s bevándorlásról és a cselekvési terv célkitűzéseiről:

• az Eurostat statisztikái
• a Bizottság tájékoztatója.

Javasolja-e a cselekvési terv, hogy a bevándorlók ingyen lakhatáshoz jussanak?

Az EU eddig is biztosította az EU-ban legálisan itt tartózkodó és dolgozó polgároknak, hogy a lakhatással kapcsolatos önkormányzati vagy egyéb eljárásokhoz (például a szociális lakások kiutalási rendszeréhez) hozzáférjenek, de egy tagállam dönthet úgy, hogy ezt a hozzáférési jogot korlátozza.

A jelenlegi akcióterv ezen a téren új vagy többletjogot – így például ingyenes lakhatás biztosítását – nem javasol. Ezzel szemben egy együttgondolkodási folyamatot ajánl a tagállamoknak a szegregáció csökkentésére, a különböző szakpolitikák (foglalkoztatás, oktatás, lakhatás) összehangolására, illetve javaslatot tesz az uniós támogatások hatékonyabb felhasználására ezen a téren, és arra, hogy a tagállamok tanuljanak egymás jó gyakorlataiból. Mindeközben hangsúlyozza, hogy az EU-n kívül születettek ilyen irányú támogatása nem mehet más hátrányos helyzetű polgárok támogatásának kárára.

Magyarország és a bevándorlás alakulása 2019/2020-ban

2019-ben (tárgyév alatt) Magyarországon rekordszámú, 55.297 főt regisztráltak bevándorlóként (ők olyan külföldi állampolgárok, akik az adott évben léptek be Magyarországra és a hatályos jogszabályoknak megfelelő tartózkodásra jogosító engedélyt kaptak). Közülük csupán 20% érkezett más uniós tagországból, a fennmaradó 80% főképp Ukrajnából (40%).

2020. január elsején – a más uniós országokból érkezettekkel együtt -  mindösszesen 199 957 nem magyar állampolgár tartózkodott Magyarországon. Elmondható, hogy közülük a legtöbben keresőtevékenységet folytatnak, illetve oktatásban vesznek részt.

A KSH statisztikái a Magyarországra történő bevándorlásról az elmúlt évtizedben

Mit is jelent ez?

Ezekből az adatokból következik, hogy az EU integrációról és befogadásról szóló cselekvési terve – melynek céljai között a befogadó oktatást, a foglalkoztatási lehetőségek és készségek elismerésének javítását, az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítását és a szegregáció elleni küzdelmet is megemlíthetjük – releváns és fontos Magyarország számára is. A cselekvési terv közös célkitűzések alapján nyújt támogatást a tagállamoknak - köztük Magyarországnak is - annak érdekében, hogy a törvényesen érkezők vagy befogadottak  integrációja minél zökkenőmentesebben történjen.

A tervnek semmilyen módon nem célja a migrációs folyamatok “erősítése”, és nem kíván senkit “behozni” az EU-ba; épp ellenkezőleg: a már itt lévők hatékony társadalmi befogadására helyezi a hangsúlyt.