Skip to main content
Magyarországi Képviselete logo
Magyarországi Képviselete
Tájékoztató7 december 2020Magyarországi képviselet

Tények és tévhitek: Négymilliárd euró be és hatmilliárd euró ki az országból?

EU tagság pénzügyi mérlege

Vannak, akik Magyarország uniós támogatásait és a tagállamok itteni vállalatainak profitkivitelét összevetve vonnak le következtetéseket arról, hogy Magyarország az EU-tagságon pénzügyi szempontból nyer vagy veszít. Lássuk a tényeket.

Uniós költségvetés: hogyan érdemes számolni?

A vissza nem térítendő támogatásokat tekintve Magyarország a 2014-2020-as költségvetési időszakban mintegy 35 milliárd euróhoz jut az EU-s költségvetésből, ami éves átlagot tekintve 5 milliárd eurót jelent. Magyarország hozzájárulása az EU-s költségvetéshez mintegy 1 milliárd euró évente, vagyis az ország nettó költségvetési nyeresége nagyságrendileg évi 4 milliárd euró. Ez az összeg a 2021-2027-es időszakban – a hagyományos európai költségvetést kiegészítő, 750 milliárd eurós helyreállítási tervvel együtt – még tovább emelkedhet.

A fenti összegen felül az európai költségvetés jelentős része közös célok mentén kerül elköltésre és nem kerül szétosztásra a tagországok között. Számos ilyen célt lehetne megemlíteni, például a kutatás-fejlesztés területét vagy az EU közös egészségügyi és természeti katasztrófákat kezelő programjait (pl. a RescEU-t). Továbbá ilyen közös cél például a határvédelem, amelynek költségvetéséért a FRONTEX – azaz az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség felel, és amely különösen fontos annak fényében, hogy a magyar állampolgárok által legsúlyosabbnak tartott uniós probléma az illegális migráció. Az uniós költségvetés részeként Magyarország számos olyan közös programnak is haszonélvezője, amelyeket a fenti kalkuláció, amely csak a közvetlenül Magyarországnak járó támogatásokat számszerűsíti, nem is vesz figyelembe.

 

A „profitkivitel”

Az megfelel a valóságnak, hogy a Magyarországon üzemelő külföldi vállalatok hazautalják a magyarországi leányvállalatuknál jelentkező nyereség egy részét (ahogy a növekvő számú, külföldön is sikeres magyar „multi” is ezt teszi). Ez nem más, mint a működő piacgazdaság: a nyereség a tulajdonosok tőkebefektetéséhez kapcsolódik és semmilyen módon nem kötődik az európai költségvetés bevételeihez vagy kiadásaihoz. Ezeket a nyereségeket (bármennyi is az összegük), azok külföldre utalását párhuzamba állítani és összehasonlítani Magyarország európai költségvetéséből származó bevételeivel megalapozatlan, abból semmilyen következtetést nem lehet levonni.

Ha elfogadnánk az ezzel ellentétes felvetéseket, akkor vajon milyen következtetés adódna abból a tényből, hogy a Magyarországon termelő üzemeket működtető, Európán kívüli - például távol-keleti - befektetők szintén hazautalják a profitjuk egy részét, származási országaikból azonban Magyarország az uniós támogatásokhoz hasonló pénzügyi segítséget egyáltalán nem kap?

Továbbá ne felejtsük el, hogy Magyarország évtizedek óta közvetlenül is támogatja a külföldi vállalatok letelepedését, akik közvetlenül és a beszállítóikon keresztül több százezer embernek adnak munkát,  hozzájárulnak a nemzetgazdaság szempontjából fontos technológiatranszferhez, új munkakultúra meghonosításához (vajon – a fenn említett, téves logika szerint – előbbieket nem kellene beszámolni az egyenlegbe?), és igen - ha sikeresek – valóban „kiviszik” a megtermelt haszon egy részét. Ha nem lennének itt, vajon ki állítaná elő a jelenlegi szintű gazdasági teljesítményt és hol dolgoznának az általuk foglalkoztatottak? Az uniós támogatások egyik célja – az életminőség javítása mellett – hogy az ilyen, hazai vagy külföldi befektetők számára vonzóbb, versenyképesebb környezetet alakíthassunk ki és közülük a jövőben is minél többen válasszák Magyarországot.

 

Magyarország az európai integráció nyertese

Az európai gazdasági integrációnak minden tagország nyertese, ahogy azt számos nemzetközi elemzés is egyértelműen mutatja. Magyarország pedig az egyik legnagyobb nyertes, hiszen Magyarország GDP-je mintegy 20%-kal magasabb, mint amennyi EU-tagság nélkül lenne, amivel dobogós helyezett a tagországok ranglistáján.

Ennek a nyereségnek a legnagyobb része az egységes piaci tagságból fakad és a tévhitekkel ellentétben csak töredéke származik az európai uniós támogatásokból. A magyarországi európai uniós támogatások elsősorban a fejlődésben lemaradó régiók felzárkóztatását szolgálják, és nincsenek közvetlenül kapcsolatban az uniós csatlakozás keretében megnyitott magyar piacokkal, amint azt sokan gondolják.

 

A számokon túl: az EU-s tagság további előnyei

Emellett az EU-s tagság számos olyan előnnyel is jár, amit nem lehet közvetlenül, gazdasági mutatókkal mérni.  Ilyen például az egyedülálló Erasmus+ program, amelynek keretein belül sok ezer magyar diák szerezhetett külföldi tanulmányi és munkatapasztalatot. Ennek pozitív hatásai (nyelvtudás, különböző szemléletek megismerése, önállóság, személyes fejlődés) nem csupán gazdasági adatokban mérhetők.

Továbbá az az előny, hogy egy tagállamban megszerzett felsőfokú képesítés más tagállamban is érvényesíthető, jelentősen növeli a magyarországi oktatási intézmények versenyképességét, illetve biztosítja az egyén szabad mozgásához való jogot az EU-n belül. Ebből fakadó pozitívum az is, hogy egyszerűbbé vált a kutatási együttműködések létrehozása az EU-ban, felgyorsítva az országok közötti tudományos tudásáramlást – lehetővé téve azt, hogy Európa gyors és innovatív válaszokat adjon egy nemzetközi válsághelyzetben.

Számos egyéb, számszerű profitban nem mérhető előnyét lehetne még felsorolni az EU-s tagságnak. Ugyanakkor az a tény, hogy 2019-ben a magyar állampolgárok 84%-a alapvetően hasznosnak tartotta az uniós tagságot, többet mond bármely más adatnál.

Leírás

Közzététel dátuma
7 december 2020
Szerző
Magyarországi képviselet