Skip to main content
Az Európai Bizottság logója
Magyarországi Képviselete
Mezőgazdaság

A termelők támogatása, a vidéki területek fejlesztése

Magyarország a mezőgazdaság szempontjából kedvező természeti adottságokkal rendelkezik. A magyar agrárszektor sokszínű, és fontos szerepet játszik a nemzetgazdaságban. A magyar gazdaságok mintegy 60%-a folytat állattenyésztést, a növénytermesztés a főbb szántóföldi növények mellett a gyümölcsökre és zöldségekre összpontosít. 5,3 millió hektáron folyik mezőgazdasági művelés, Magyarország területének 23%-át erdő borítja, ennek 43%-a pedig Natura 2000 által védett.

Az EU közös agrárpolitikája

Ma a mezőgazdaságnak egyrészt meg kell felelnie a népességnövekedés és az étkezési szokások változása miatti követelményeknek, másrészt szembe kell néznie a biológiai sokféleséget, a talaj- és vízminőséget fenyegető nehézségekkel, amelyeket az éghajlatváltozás okoz. Az Ukrajna elleni orosz agresszió és a nyersanyagárak folyamatos emelkedése pedig előtérbe helyezi az élelmezésbiztonság kérdését.

A magyarországi gazdák és vidéki közösségek nem egyedül szembesülnek ezekkel a problémákkal: Magyarország a közös agrárpolitikán (KAP) keresztül együttműködik a többi uniós tagállammal a globális és a helyi problémák megoldása érdekében. Az EU emellett jelentős pénzügyi forrásokkal támogatja a termelőket, fenntartható és környezetbarát módszerek alkalmazására ösztönzi őket, illetve beruház a vidéki területek fejlesztésébe is.

A KAP és a tagállamok ehhez kapcsolódó stratégiai tervei segítik a mezőgazdasági termelőket a kihívások leküzdésében és a lehetőségek kiaknázásában. A stratégiai tervek támogatják az intelligens, fenntartható, versenyképes, ellenálló és diverzifikált mezőgazdasági ágazatra való átállást, miközben biztosítják a hosszú távú élelmezésbiztonságot. Hozzájárulnak továbbá az éghajlat-politikai fellépéshez, a természeti erőforrások védelméhez és a biológiai sokféleség megőrzéséhez és javításához, valamint erősítik a vidéki térségek társadalmi-gazdasági szerkezetét.

Magyarország KAP stratégiai terve

Magyarország változásokra reagáló, aktualizált stratégiai tervét a Bizottság 2022 novemberében hagyta jóvá. Az Európai Unió a KAP-on keresztül alapvetően három területen finanszírozza a mezőgazdaságot: a közvetlen kifizetések a vidékfejlesztési támogatások és bizonyos piaci ágazatok támogatások összege Magyarország esetében mintegy 8,4 milliárd euró, ami 1,6 milliárd euró nemzeti finanszírozással egészül ki. A vidéki térségek igényeinek finanszírozásához más uniós eszközök, például a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vagy az európai strukturális és beruházási alapok (ESB-alapok) is biztosítanak forrásokat.

Magyarország mezőgazdasági stratégiája a vidéki térségek gazdaságát hivatott támogatni és fenntartható fejlődési pályára állítani, a modern technológiák kínálta lehetőségek kihasználása mellett. A terv célja, hogy hozzájáruljon a munkahelyteremtéshez és az életkörülmények vonzóbbá tételéhez a vidéki térségekben, hogy a mezőgazdasági termelés és a minőségi élelmiszerek előállítása jövedelmező és társadalmilag elismert tevékenység legyen, valamint az, hogy biztosítsa a lakosság élelmiszer-ellátásának biztonságát, ugyanakkor jelentősen javítsa a környezeti feltételeket és hozzájáruljon a természeti erőforrások megújulásához.

Gazdaságilag fenntartható és igazságosabb agrárpolitika

Magyarország versenyképes, erőforrás-hatékony, magas hozzáadott értéket képviselő és innovatív mezőgazdaságot és élelmiszeripart kíván létrehozni, amely ellenállóbb a külső gazdasági sokkhatásokkal és a termelést közvetlenül befolyásoló természeti tényezőkkel szemben.

Az agrárpolitika célja a mezőgazdasági termelők méltányos jövedelmének biztosítása, illetve a pénzügyi támogatás igazságosabb elosztása is. A minden termelőnek jövedelembiztonságot jelentő hektáronkénti alapszintű jövedelemtámogatás 5 millió hektár mezőgazdasági földterületet érint.

A vidékfejlesztési és ágazati beavatkozások a gyümölcs- és zöldségfélék, méhészeti termékek és bor esetében 7700 gazdaság termelékenységének és hatékonyságának növelésére, a termékek piaci helyzetének javítására, valamint a feldolgozás és logisztika fejlesztésére összpontosít. A nehézségekkel küzdő ágazatok a rövid és helyi ellátási láncok megerősítése érdekében termeléstől függő jövedelemtámogatásban is részesülnek.

Környezetkímélőbb mezőgazdaság

A jó mezőgazdasági és környezeti állapot érdekében a mezőgazdasági termelők a környezet szempontjából olyan előnyös gyakorlatokat kell alkalmazzanak, mint például a vetésforgó és a diverzifikáció, a tájképi elemek fenntartása vagy érzékeny időszakokban a talajborítás biztosítása. Ezenkívül a gyepterületek, a nem termelési célú területek, a vizes élőhelyek, az élőhelyek fenntartása és a fák védelme révén a mezőgazdasági termelők hozzájárulnak a talajok és az ökoszisztémák szénmegkötő képességének javításához is.

Magyarország a vidékfejlesztési költségvetés 38%-át agrár-környezetvédelmi beavatkozásokra, 8%-át a biogazdálkodás továbbfejlesztésére, mintegy 5%-át pedig az összesen 162 631 hektárnyi Natura 2000 terület védelmére fordítja. Ez hozzájárul a fenntartható tápanyag-gazdálkodáshoz, valamint a műtrágya-kijuttatás és az ammóniakibocsátás csökkentéséhez. Magyarország arra törekszik, hogy 2027-re megduplázza a biogazdálkodás alá vont területet.

Az agrár-ökológiai programok mintegy 2,5 millió hektáron támogatják a talaj és a víz biológiai sokféleségének védelmét és az éghajlatváltozás mérséklését célzó, a jogszabályi előírásokon túllépő környezetvédelmi és éghajlatbarát gyakorlatokat. Emellett további 127 000 hektáron támogatja a fenntartható erdőgazdálkodást, és közel 3,5 millió hektár mezőgazdasági területen a vízegyensúly javítását.

Társadalmi szempontból fenntarthatóbb agrárpolitika

A mezőgazdaság lehetőséget kínál arra, hogy a vidéki térségek értéket teremtsenek és megélhetést biztosítsanak a helyi közösségeknek. A terv 8 800 fiatal mezőgazdasági termelő tevékenysége megkezdésének megkönnyítésével támogatja a mezőgazdasági ágazat generációs megújulását.

A vidéki gazdaság és társadalom fejlesztésére közös megoldásokat kereső LEADER kezdeményezés keretében a terv több mint 100 helyi program végrehajtását támogatja, amelyek fejlesztik a helyi kézműves iparágakat, erősítik a helyi mikro- és kisvállalkozásokat, valamint fellendítik a helyi ökoturizmust és gasztronómiát.

Az állatjóléti intézkedések számos ösztönzővel segítik a mezőgazdasági termelőket, hogy a kötelező előírásoknál szigorúbb higiéniai és takarmányozási normákat alkalmazzanak.

A helyi piacok fejlesztésének támogatása a digitális lehetőségek – vásárlóközösségek, online marketing – széles körének kihasználására összpontosít. A vidéki területek népességmegtartó képességének erősítése érdekében a vidékfejlesztési költségvetés 2,2%-át a vidéki települések infrastruktúrájának fejlesztésére fordítják, ami az emberek életminőségének javulásához vezet, és legalább 7 000 új munkahelyet teremt.

Tudásmegosztás és innováció

A magyar KAP a vidékfejlesztési költségvetés 2,6%-át irányozza elő tudáscserére és információterjesztésre, a vidékfejlesztési költségvetés pedig további 0,5%-át 1 600 mezőgazdasági üzem digitális átalakítására.

Az európai innovációs partnerség (EIP) keretében megvalósuló 70 projektben a különböző szakmai háttérrel rendelkező szereplők egymást kiegészítő módon kapcsolódnak össze, hogy megoldásokat találjanak a jelenlegi kihívásokra. A partnerségek révén az érintettek meglévő tudásukat a gyakorlatban alkalmazható innovatív megoldásokká alakíthatják át.

Az EU élelmezési és biodiverzitási stratégiája

Az Európai Bizottság két stratégiája segít abban, hogy a KAP meg tudja valósítani az első klímasemleges kontinens megteremtését célzó európai zöld megállapodás célkitűzéseit, illetve támogatja a gazdasági fellendülést is.

Termelőtől a fogyasztóig (Farm to Fork) stratégia célja az átállás a fenntartható uniós élelmiszerrendszerre, amely szem előtt tartja az élelmezésbiztonságot és a hozzáférést a bolygó által biztosított egészséges étrendekhez. Csökkenti az uniós élelmiszerrendszer környezeti és éghajlati lábnyomát, megerősíti ellenálló képességét, védi a polgárok egészségét és biztosítja a gazdasági szereplők megélhetését. Olyan konkrét célokat tűz ki, mint a növényvédő szerek használatának felére csökkentése, a műtrágyák legalább 20%-os csökkentése, a biogazdálkodás kiterjesztése a mezőgazdasági területek 25%-ra, valamint a haszonállatok esetében alkalmazott antimikrobiális szerek 50%-os csökkentése.

A 2030-ig szóló biodiverzitási stratégia a a biológiai sokféleség csökkenésének olyan fő kiváltó okaival foglalkozik, mint a nem fenntartható föld- és tengerhasználat, a természeti erőforrások túlzott kiaknázása, a környezetszennyezés és az invazív idegen fajok. Az uniós gazdaságélénkítési terv központi elemeként kulcsfontosságú a jövőbeli járványok megelőzése és az azokkal szembeni reziliencia kiépítése, valamint az uniós gazdaság helyreállításához szükséges azonnali üzleti és beruházási lehetőségek biztosítása szempontjából is. Szorgalmazza a beporzók visszahozatalát a mezőgazdasági területekre, a biogazdálkodás és más, a biológiai sokféleséget támogató gazdálkodási gyakorlatok fejlesztését, valamint kötelező célok meghatározását a károsodott ökoszisztémák helyreállítására.

illusztráció