Az éghajlatváltozás és a környezet károsodása korunk legnagyobb kihívásai, amelyek egészségünket és jólétünket is fenyegetik. A komoly egzisztenciális veszély miatt sürgős cselekvésre van szükség világszerte és Európában, hogy megakadályozzuk bolygónk visszafordíthatatlan károsodását.
Az éghajlatváltozás Magyarországot is egyre nagyobb mértékben érinti. A Kárpát-medence átlaghőmérséklete 2021-2050 között várhatóan 1–2°C-kal emelkedik, a gyakoribbá váló árvizeknek, aszályoknak és hőhullámoknak a mezőgazdaság, az erdészet és az idegenforgalom van a leginkább kitéve.
Az európai zöld megállapodás
Az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyben lehetőség is arra, hogy Európa gazdasága új, fenntartható modellre álljon át. A gyökeres átalakulás koncepcióját az európai zöld megállapodás vázolta fel.
A 27 uniós tagállam elkötelezte magát amellett, hogy 2050-re a világ első klímasemleges kontinense legyen. Mindehhez 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok nettó kibocsátását – ezt az uniós európai klímarendelet rögzíti. Az EU az első olyan nagy gazdaság, amely jogilag kötelezte magát a Párizsi Megállapodásban foglalt ígéreteinek (túl)teljesítésére.
A Bizottság „Irány az 55%!” elnevezésű csomagjának konkrét intézkedései teszik lehetővé a kitűzött célok elérését. Külön források biztosítják, hogy ne a szegényebbek fizessék meg a zöld átállás árát. A jelenlegi hétéves uniós költségvetés és a Next Generation EU eszköz révén rendelkezésre álló összesen 1,8 ezer milliárd euró egyharmada az európai zöld megállapodás finanszírozására szolgál.
Az európai zöld megállapodás központi elgondolása a fenntartható, körforgásos európai gazdasági modell, amely meghaladja a lineáris „termeld meg – fogyaszd el – dobd el” logikáját, és ösztönzi az újrahasznosítást, felújítást, tartós használatot és megosztást.
Az egyik legfontosabb cél emellett a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme. Az EU biodiverzitási stratégiája többek között az európai védett területek kiterjesztésével és szigorúbb védelmével, a növényvédők és a műtrágya használatának visszaszorításával, a biogazdaság kiterjesztésével és hárommilliárd fa elültetésével igyekszik megfordítani a biológiai sokféleség csökkenését.
Linkek
A Bizottság „Irány az 55%!” elnevezésű csomagja
Az EU új biodiverzitási stratégiája
A körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv
„A termelőtől a fogyasztóig” stratégia
Az európai zöld megállapodás jelentős intézkedései
REPowerEU: Terv az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség gyors csökkentéséért és a zöld átállás felgyorsításáért
Az Európai Bizottság a mai napon előterjesztette a REPowerEU tervet, melyben felvázolja, milyen intézkedéseket kíván hozni válaszul az Ukrajna elleni orosz invázió által okozott nehézségekre és globális energiapiaci zavarokra.
Mit tesz és vállal Magyarország az éghajlatváltozás elleni küzdelemben?
A 2030-as uniós energia- és éghajlatváltozási célok, forrás
A 2030-ra kitűzött uniós energia- és éghajlatváltozási célok elérése érdekében a tagországok tízéves nemzeti energia- és éghajlat-változási tervet (NEKT) készítettek, a magyar Energiastratégiát és Nemzeti Energia és Klímatervet 2019 végén fogadták el. Ennek legfontosabb célkitűzése „az energiaszuverenitás és az energiabiztonság megerősítése, a rezsicsökkentés eredményeinek fenntartása, valamint az áramtermelés dekarbonizálása”, az atomenergia és a megújuló energia együttes alkalmazásával. A terv szerint Magyarország 2030-ra 2005-höz képest 7%-kal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, és energiafogyasztásának 21%-át megújuló energiaforrásokból fedezi.
Magyarország – bár a globális ÜHG-kibocsátás csak kb. 0,15%-áért felelős – már korábban is jelentősen túlteljesítette ambiciózus vállalásait. A kibocsátás 2018-ban 33-43%-kal volt alacsonyabb a nyolcvanas évek végéhez képest. Magyarország a 21 ország egyike a világon, ahol 1990 óta úgy nőtt a bruttó hazai termék, hogy közben a szén-dioxid-kibocsátás közel harmadával, az energiafelhasználás pedig 15%−kal csökkent. A parlament az EU-ban elsőként egyhangúan ratifikálta a Párizsi Megállapodást. A 2020 júniusában elfogadott, klímavédelemről szóló 2020. évi XLIV. törvény jogi kötelezettségként írja elő a klímasemlegesség elérését 2050-ig.
Linkek
A tagállamok nemzeti energia- és éghajlatváltozási tervei (NEKT) az Európai Bizottság oldalán
Magyarország Nemzeti Energia- és Klímaterve (NEKT)
Magyarország végleges nemzeti energia- és klímatervének (NEKT) értékelése
A LIFE program Magyarországon
Az EU környezetvédelmi projektjeinek finanszírozását az 1992 óta működő LIFE program szolgálja. Az évente kiírt pályázatok többek között a természet és biodiverzitás megőrzését, a környezetvédelmi és éghajlatvédelmi célkitűzések megvalósítását támogatják.
Magyarország 2001 óta vesz részt a programban, az EU támogatása nagyban segített legértékesebb területeink, legféltettebb növény- és állatfajaink megőrzésében.
Néhány program:
- A csak Magyarországon előforduló, rendkívül ritka, a kipusztulás szélére sodródott rákosi vipera LIFE-programját kétszer is (2009, 2015, 2019) Európa legsikeresebb természetvédelmi programjai közé választották, és 2019-ben harmadjára is nyert az LIFE pályázatán.
- Uniós forrás támogatta az ősi magyar mondavilágban turulmadárként ismert kerecsensólyom kárpát-medencei populációjának megőrzését.
- A LIFE+ forrásból megvalósított kísérleti létesítmény a dél-magyarországi felszín alatti arzéntartalmú vizek megtisztítására szolgál.
Linkek
Átadták Szegeden az Unió legnagyobb geotermikus fűtési rendszerét
Az EU 23 millió eurót ruházott be annak érdekében, hogy tiszta, megújuló forrásból származó és megfizethető energiával lássanak el több mint 28 000 háztartást és több mint 400 középületet a térségben.
Uniós energiabeszerzési platform: A Bizottság közzéteszi a vállalatoknak szóló első közös gázbeszerzési felhívást
Az Európai Bizottság ma elindítja azt a maga nemében elsőnek számító folyamatot, amely lehetővé teszi, hogy az európai vállalatok az „AggregateEU” mechanizmuson keresztül regisztrálják gázbeszerzési igényüket, és így hozzájáruljanak az uniós szintű közös gázbeszerzés előkészítéséhez.
Fogyasztóvédelem a zöld átállás során: a Bizottság jogszabályba foglalja a javításhoz való jogot, és kezeli a zöldrefestés jelenségét
A környezetbarát jellegre vonatkozó állításokról szóló javaslat közös kritériumokat határoz meg a környezetbarát jellegre vonatkozó, félrevezető állítások elleni fellépés érdekében. A javításhoz való jogról szóló javaslat megtakarítást eredményez, és csökkenti a hulladék mennyiségét.