Skip to main content
Az Európai Bizottság logója
Magyarországi Képviselete
Digitalizáció

Európa digitális jövőjét alakítjuk

Az EU digitális jövője

Az EU digitális stratégiájának célja, hogy ezt az átalakulást a polgárok és a vállalkozások javára fordítsa. Az Európai Bizottság – a 2020-ban bemutatott digitális stratégia keretei között – idén márciusban ismertette az EU 2030-ig megvalósítandó digitális átalakulására vonatkozó jövőképét és megoldási javaslatait – erre hivatkoznak „digitális iránytűként” az uniós intézmények.

A terv négy területen – a digitális készségekre, a biztonságos, jól teljesítő és fenntartható digitális infrastruktúrákra, a vállalkozások digitális átalakulására és az e-közszolgáltatásra vonatkozóan – fogalmaz meg számszerűsíthető célokat. Ehhez kapcsolódik a közösség – és az egyes országok – digitális fejlettségét mérő, évente frissített mutató, a DESI-index. Az index a hálózati összekapcsoltság és internezhozzáférés (a nagy kapacitású, vezetékes és mobil széles sávú hálózatok kiépítettsége), a humán tőke (a lakosság alapszintű és fejlett digitális készségei, illetve az infokommunikációs területen foglalkoztatott szakemberek száma), az internetes szolgáltatások (online tartalmak, kommunikáció, elektronikus szolgáltatások és tranzakciók) használata, a digitális technológiák integráltsága (a vállalkozások digitalizálása és az e-kereskedelem) és a digitális közszolgáltatások (e-kormányzati szolgáltatások, vállalkozásoknak nyújtott digitális közszolgáltatások, e-egészségügy) területén méri a tagországok fejlettségét és előrehaladását.

Az EU 2020-ban bemutatott digitális stratégiája

Európa digitális évtizede: a 2030-ra kitűzött célok

Digitális iránytű: a kitűzött célok konkrét intézkedésekké alakítása

Magyarország és a digitalizáció

A legutóbbi, 2019-es adatok alapján Magyarország  az internethozzáférés tekintetében az EU élmezőnyében található, az internetes szolgáltatások elterjedtsége uniós átlag körüli, a többi területen ugyanakkor az utolsó harmadban van, és összesítésben a 22. helyen áll az EU-országok között.

DESI

DESI-index: a Magyarország digitális gazdaságának és társadalmának fejlettségére vonatkozó részletes adatok

Magyarország digitális stratégiája

Magyarország digitális alapdokumentumai – az összkormányzati együttműködésre épülő Digitális Jólét Program és generációi (DJP; DJP2.0; DJP2030), illetve az elfogadás előtt álló, korábbi törekvéseket keretbe foglaló Nemzeti Digitalizációs Stratégia – jövőképe is ehhez illeszkedik. A cél az, hogy Magyarország minél felkészültebb legyen az elkerülhetetlen digitális átalakulásra, és a digitalizáció terén az európai országok rangsorában 2030-ra a legjobb tíz ország között szerepeljen. Ehhez kapcsolódóan a különböző területekre – az oktatástól a gyermekvédelmen át az exportfejlesztésig – elkészültek a következő évek digitális fejlesztési irányait meghatározó stratégiák.

A stratégia mérhető, 2030-ra elérendő célokat fogalmaz meg, amelyek követik az uniós  digitális stratégia és a DESI-index kategóriáit:

  • a gigabites kapcsolatra képes hálózattal lefedett háztartások aránya érje el a 95 százalékot,
  • a digitális készséggel nem rendelkezők aránya a 16-74 éves korosztályokban 2 százalék alá csökkenjen,
  • 2025-re minden köznevelési intézménynek legyen legalább 1 gigabites hálózati kapcsolata,
  • az integrált digitalizált vállalatirányítási rendszert használó vállalkozások aránya haladja meg a 30 százalékot,
  • az e-kormányzati szolgáltatások felhasználóinak aránya érje el a 90 százalékot, az e-egészségügyi szolgáltatásokat használók aránya pedig az 50 százalékot.

A magyar kormány által elindított, a digitális ökoszisztéma egészét érintő Digitális Jólét Program és a kapcsolódó stratégiák:

Digitális Jólét Program

A kormányzati elfogadás előtt álló magyar Nemzeti Digitalizációs Stratégia

Uniós digitális kezdeményezések hatása Magyarországra

Az elmúlt években a Bizottság számos intézkedése közvetlen és jelentős előnyökkel járt a magyar állampolgárok számára. Ilyen például a barangolási (roaming) díjak megszüntetése 2017-ben: az EU-n belül utazó európaiak már belföldi árat fizetnek a hívásokért, sms-ekért és adatokért. A közelmúltban a Bizottság felülvizsgálta a rendeletet, az új jogszabály további 10 évvel meghosszabbítja a 2022-ben lejáró szabályokat, jobb barangolási szolgáltatásokat biztosítva az utazók számára. A fogyasztók például jogosultak lesznek ugyanolyan minőségű és sebességű mobilkapcsolatra külföldön, mint otthon, ha egyenértékű hálózatok állnak rendelkezésre. Az új szabályok emellett biztosítják a hatékony hozzáférést a segélyhívó szolgálatokhoz, többek között a fogyatékkal élők számára, és javítják a fogyasztók ismereteit a barangolás során igénybe vett értéknövelt szolgáltatások lehetséges költségeiről is.

Az EU külön alappal támogatja, hogy az önkormányzatok a közösségi élet helyszínein – városházán, könyvtárakban, egészségügyi központokban, múzeumokban, köztereken, parkokban – új wifi hotspotokat alakítsanak ki Európa-szerte. A WIFI4EU eddigi négy pályázati fordulója során – Adonytól Verőcéig, Tápióbicskétől Mórágyig – több mint 300 település nyert egyenként 15 000 euró értékű utalványt.

Korábban nem volt garantálva az EU-ban az online tartalmak hordozhatósága, de 2018 óta a magyarországi előfizetéseinknek megfelelő online tartalmak – filmek, zenék, videójátékok stb. – ugyanúgy elérhetők egy másik tagállamból, mintha otthon lennénk.

Ugyancsak megszűnt a földrajzi alapú korlátozás (geoblocking) az e-kereskedelemben is: korábban előfordult, hogy egy-egy webshopban nem volt lehetőség a rendelésre egy másik tagállamból. 2018 óta ha egy magyar állampolgár más tagállamban szeretne termékeket vagy szolgáltatást vásárolni, nem érheti megkülönböztetés az árakat, az értékesítési vagy fizetési feltételeket illetően.

Magyarországon is kiváltható az uniós digitális Covid-igazolvány, amely megkönnyíti az Európán belüli utazást. Az egységes, könnyen felismerhető és hamisítás ellen védett dokumentum igazolja, milyen szempontból tekinthető védettnek valaki (oltott, negatívra tesztelt vagy átesett a betegségen), és ez alapján ugyanazokat a jogokat élvezheti a meglátogatott országon belül, mint a helyiek.

Kérdések és válaszok az új roamingrendeletről

Tudnivalók a WiFi4EU kezdeményezésről

Az online tartalmak hordozhatóságáról szóló rendelet

Az online vásárlás határainak lebontása:

Tudnivalók az uniós digitális Covid-igazolványról

Kapcsolódó hírek

A Bizottság legfrissebb hírei a digitalizációról

Sajtócikk |

Az utóbbi időben világszerte jelentkező félvezetőhiány az eddiginél is nyilvánvalóbbá tette, hogy a félvezető-értéklánc globális szinten milyen rendkívüli mértékben függ a piaci szereplők igen szűk körétől a jelenlegi, igen összetett geopolitikai környezetben.