Az Európai Bizottság és Josep Borrell, a közös kül- és biztonságpolitikai főképviselő ma előterjesztette az első uniós védelmi ipari stratégiát, és ambiciózus új intézkedéseket javasol az európai védelmi ipar versenyképességének és felkészültségének növelése érdekében.
Két évvel ezelőtt Oroszország indokolatlanul megtámadta Ukrajnát, ezzel visszatértek kontinensünkre a konfliktusok. Az első európai védelmi ipari stratégia (EDIS) az uniós védelmi ipar felkészültségére vonatkozóan világos, hosszú távú jövőképet határoz meg.
A stratégia felvázolja, hogy jelenleg milyen kihívásokkal néz szembe az európai védelmi technológiai és ipari bázis, ugyanakkor milyen lehetőségek mutatkoznak a potenciáljának teljes kiaknázására, továbbá irányt mutat a következő tíz évre. Az európai védelmi ipar felkészültségének javítása érdekében a tagállamoknak többet kell beruházniuk, hatékonyabb módon, együtt, és Európán belül. Hogy támogassa a tagállamokat e célok elérésében, a stratégia olyan intézkedéseket határoz meg, melyek célja:
- támogatni a tagállamokat, abban hogy hatékonyabban fejezzék ki kollektív védelmi igényeiket;
- az európai védelmi technológiai és ipari bázis reagálóképességének javítása útján biztosítani, hogy a körülményektől és a határidőtől függetlenül az összes védelmi termék elérhető legyen;
- biztosítani, hogy a szükséges mértékben mind a nemzeti költségvetések, mind az uniós költségvetés támogassák, hogy az európai védelmi ipar alkalmazkodjon az új biztonsági környezethez;
- más szakpolitikai területeken is bevezetni a védelmi készültséget előtérbe helyező szemléletet, például kérve az Európai Beruházási Bank idei hitelezési politikájának felülvizsgálatát;
- szorosabbra fűzni a kapcsolatokat Ukrajnával azáltal, hogy az ország részt vehet a védelmi ipart támogató uniós kezdeményezésekben, valamint ösztönözni az uniós és az ukrán védelmi ipar közötti együttműködést;
- együttműködni a NATO-val és más stratégiai, hasonlóan gondolkodó nemzetközi partnereinkkel, valamint szorosabban együttműködni Ukrajnával.
A stratégia a következőket kéri a tagállamoktól:
- 2030-ra a védelmi felszerelések legalább 40%-át egymással együttműködve szerezzék be;
- 2030-ra az uniós védelmi piac értékének legalább 35%-át az EU-n belüli védelmi kereskedelem tegye ki;
- folyamatosan haladjanak előre afelé, hogy a védelmi beszerzésekre fordítandó költségvetésük minél nagyobb hányadát (2030-ra 50%-át, 2035-re 60%-át) az EU-n belüli beszerzések tegyék ki.
Az európai védelmi ipari program (EDIP) az az új jogalkotási kezdeményezés, amely hidat képez a 2023-ban elfogadott és 2025-ig érvényes rövid távú vészhelyzeti intézkedések, illetve a védelmi ipar felkészültségét célzó, strukturálisabb jellegű és hosszabb távú megközelítés között.
Az EDIP-nek pénzügyi és szabályozási vetületei is vannak. A program a 2025–2027 közötti időszakban 1,5 milliárd eurót mozgósít az uniós költségvetésből az európai védelmi technológiai és ipari bázis versenyképességének további fokozása érdekében.
Ami a szabályozási vonatkozásokat illeti, az EDIP:
- új jogi keretrendszert hoz létre, hogy elősegítse és magasabb szintre emelje a tagállamok védelmi felszerelések terén folytatott együttműködését;
- magában foglal egy uniós szintű, a védelmi felszerelések ellátásbiztonságát garantáló rendszert is;
- lehetővé teszi közös érdekű európai védelmi projektek indítását, potenciálisan uniós pénzügyi támogatással;
- olyan irányítási struktúra létrehozását javasolja, melyben teljes mértékben részt vesznek a tagállamok, hogy biztosítható legyen az uniós fellépések összhangja a védelmi ipar terén.
További információk:
- a teljes sajtóközlemény (angolul)
Leírás
- Közzététel dátuma
- 2024. március 5.