A különböző ágazatokat és szakpolitikai területeket érintő kötelezettségszegési eljárások célja, hogy a tagállamok a polgárok és a vállalkozások érdekében teljes mértékben és megfelelően alkalmazzák az uniós jogszabályokat. Az Európai Bizottság elsősorban párbeszéd útján próbálja meg rendezni a problémákat az érintett tagállamokkal. Amennyiben a helyzetet a párbeszéd során nem sikerül rendezni, a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat.
A Bizottság a mai napon többek között a következő lépésekről döntött Magyarországra vonatkozóan:
A Bizottság keresetet indít Magyarország és hat másik tagállam ellen az Európai Unió Bírósága előtt a nemteljesítő hitelekről szóló irányelv átültetésének elmulasztása miatt
Az Európai Bizottság ma úgy határozott, hogy keresetet indít az Európai Unió Bírósága előtt Magyarország és hat másik tagállam ellen a nemteljesítő hitelekről szóló irányelv ((EU) 2021/2167 irányelv) átültetésének elmulasztása miatt. Az irányelv célja, hogy a hitelfelvásárlók és hitelgondozók engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó szabályok megállapításával előmozdítsa a nemteljesítő hitelek jól működő másodlagos piacának kialakítását. Az irányelv továbbá harmonizált kritériumokat határoz meg, amelyek lehetővé teszik a hitelgondozók számára a nemteljesítő hitelek határokon átnyúló forgalmazását. A tagállamoknak 2023. december 29-ig kellett átültetniük nemzeti jogrendjükbe az irányelvet. A Bizottság azon az állásponton van, hogy e tagállamok nemzeti hatóságainak eddigi erőfeszítései nem voltak elégségesek, ezért keresetet indít e tagállamok ellen az Európai Unió Bírósága előtt. További részletek itt olvashatóak.
A Bizottság felszólította Magyarországot a közbeszerzési szabályok teljes körű betartására
Az Európai Bizottság felszólító levél útján kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen (INFR(2024)2270) amiatt, hogy a közbeszerzésre vonatkozó nemzeti szabályok nem felelnek meg az uniós jognak (2014/24/EU irányelv). A közbeszerzésről szóló uniós irányelv biztosítja a közbeszerzési eljárásokban való részvétel iránt érdeklődő gazdasági szereplőkkel szembeni egyenlő bánásmódot, ugyanakkor nem korlátozza az ajánlatkérő szerveket az egyedi esetekben alkalmazandó legmegfelelőbb közbeszerzési eljárás kiválasztása terén. Az állami építési beruházások szabályairól szóló magyar törvény arra kötelezi az ajánlatkérő szerveket, hogy a törvény hatálya alá tartozó valamennyi közbeszerzés esetében egy konkrét eljárástípust, a tárgyalásos eljárást alkalmazzák. A Bizottság szerint ez az előírás megfosztja az ajánlatkérő szerveket az uniós közbeszerzési szabályok által biztosított azon szabadságuktól, hogy válasszanak a rendelkezésre álló különböző közbeszerzési eszközök közül.
A Bizottság felszólította Magyarországot és Lengyelországot, hogy teljes körűen ültessék át a villamos energia belső piacára vonatkozó uniós szabályokat
Az Európai Bizottság indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak (INFR(2021)0052) és Lengyelországnak (INFR(2022)2037) a villamos energia belső piacára vonatkozó, a 2012/27/EU irányelvet módosító (EU) 2019/944 irányelvben előírt uniós szabályok teljes körű átültetésének hiánya miatt. Az említett irányelv kulcsfontosságú szabályokat állapít meg az uniós villamosenergia-ágazat szervezésére és működésére vonatkozóan azzal a céllal, hogy integrált, versenyképes, fogyasztóközpontú villamosenergia-piacokat hozzon létre Unió-szerte. Az irányelv nemzeti jogba való átültetésének határideje 2020. december 31-én lejárt.
További információk:
- a teljes sajtóközlemény (angolul)
Leírás
- Közzététel dátuma
- 2025. február 12.