Ugrás a fő tartalomra
Magyarországi Képviselete
Sajtócikk2023. július 14.

Kötelezettségszegési eljárások: Magyarországra vonatkozó döntések (2023. július)

az Európai Bizottság logója

A különböző ágazatokat és szakpolitikai területeket érintő kötelezettségszegési eljárások célja, hogy a tagállamok a polgárok és a vállalkozások érdekében teljes mértékben és megfelelően alkalmazzák az uniós jogszabályokat. Az Európai Bizottság elsősorban párbeszéd útján próbálja meg rendezni a problémákat az érintett tagállamokkal. Amennyiben a helyzetet a párbeszéd során nem sikerül rendezni, a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat.

A Bizottság a mai napon többek között a következő lépésekről döntött Magyarországra vonatkozóan:
 

  • Energiatermékek: a Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy szüntesse meg az energiatermékekre vonatkozó kiviteli korlátozásokat

Az Európai Bizottság ma úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak (INFR(2022)4108), amelyben felszólítja a magyar hatóságokat annak biztosítására, hogy a fa- és szénalapú energiahordozókra vonatkozó nemzeti intézkedéseik megfeleljenek az uniós jognak. A magyar intézkedések olyan előzetes bejelentési rendszereket vezettek be, amelyek lehetőséget adnak a hatóságok számára az energiahordozók kivitelének megakadályozására. A Bizottság álláspontja szerint ezek az intézkedések – az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 35. cikkével ellentétes módon – a belső piacon a kivitelre vonatkozó mennyiségi korlátozással azonos hatásúak. Magyarország megsértette az egységes piac átláthatóságáról szóló (EU) 2015/1535 irányelv szerinti szünetelési időszakot is azáltal, hogy ezeket az intézkedéseket a bejelentést követően anélkül fogadta el, hogy lehetőséget biztosított volna a többi tagállamnak és a Bizottságnak arra, hogy visszajelzést adjon. Emellett a Magyarországról harmadik országokba irányuló exportra is alkalmazott korlátozás hatással van az e harmadik országokkal folytatott kereskedelemre is.

Magyarországnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy meghozza az indokolással ellátott vélemény alapján szükségesnek ítélt intézkedéseket. Amennyiben erre nem kerül sor, a Bizottság úgy határozhat, hogy az Európai Unió Bíróságán keresetet indít Magyarország ellen.
 

  • Építőanyagok: a Bizottság keresetet indít Magyarországgal szemben az Európai Unió Bíróságán a letelepedés szabadságának megsértése miatt

A Bizottság ma úgy határozott, hogy az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot (INFR(2022)4009) az építőanyagok (homok, kavics, cement) esetében rögzített árakat bevezető szabályok, a rögzített árak be nem tartása esetén fizetendő súlyos büntetőadók, valamint az építőanyagokra és az építőipari nyersanyagokra vonatkozó termelési kötelezettségek miatt. A Bizottság úgy véli, hogy ezek a nemzeti intézkedések nem indokoltak és nem is arányosak, ennélfogva felelnek meg az EUMSZ 49. cikkében garantált letelepedési szabadságnak. Emellett a rögzített árakat és a kényszerítő bírságokat megállapító intézkedést nem jelentették be az egységes piac átláthatóságáról szóló uniós irányelv alapján, amelynek értelmében a tagállamok kötelesek bejelenteni a műszaki szabályok tervezeteit.

A kapcsolódó sajtóközlemény itt érhető el.
 

  • Migránscsempészés: A Bizottság felszólítja Magyarországot a nemzeti jogszabályainak az elősegítésről szóló uniós csomaggal való összehangolására

A Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levél útján kötelezettségszegési eljárást (INFR(2023)2095) indít Magyarország ellen a 2002/90/EK tanácsi irányelvből fakadó azon kötelezettségének megsértése miatt, hogy hatásos, arányos és visszatartó erejű szankciókat vezessen be a jogellenes be- és átutazáshoz, valamint a jogellenes tartózkodáshoz történő segítségnyújtás (azaz migránscsempészés) bűncselekményéért, valamint a szóban forgó bűncselekmények miatt kiszabott büntetésekre vonatkozó szabályokat megállapító 2002/96/JHA tanácsi kerethatározatban foglalt kötelezettségeinek megsértése miatt. 2023 áprilisában Magyarország kormányrendeletet fogadott el, amely rendelkezik a csempészet bűncselekményeivel kapcsolatos szabadságvesztés-büntetések „reintegrációs őrizetté” történő általános átalakításáról. Ez azt jelenti, hogy az elítélt személyeket szabadon bocsátják, még akkor is, ha a büntetésüknek csak egy kis részét töltötték volna le. Ezután 72 órán belül el kell hagyniuk Magyarország területét, hogy a korábbi szokásos lakóhelyük vagy az állampolgárságuk szerinti országban töltsék le a „reintegrációs őrizetet”. A kormányrendelet a Magyarországon kívüli „reintegrációs őrizet” feltételeire és nyomon követésére, illetve végrehajtására vonatkozóan nem tartalmaz további szabályokat. A Bizottság úgy véli, hogy a csempészet bűncselekménye miatt elítélt személyekre alkalmazandó ilyen lerövidített szankciók nem hatékonyak és nem is visszatartó erejűek, és nem veszik figyelembe a szóban forgó esetek körülményeit. Ezért felszólító levelet küld.

Magyarországnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon a levélre, és orvosolja a Bizottság által feltárt hiányosságokat. Amennyiben nem kap kielégítő választ, a Bizottság úgy határozhat, hogy indokolással ellátott véleményt ad ki.


További információ:

Az összefoglaló sajtóközlemény (angolul)

Leírás

Közzététel dátuma
2023. július 14.