Hogyan segíti az EU Magyarországot a koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségek leküzdésében?

Elsősorban az uniós polgárok egészségét tartjuk szem előtt, így az EU minden téren támogatja a koronavírus-járvány megfékezésére irányuló egészségügyi erőfeszítéseket. A járvány ugyanakkor hatalmas megrázkódtatást jelent Európa és a tagállamok gazdaságai számára is. Az EU az összes, rendelkezésére álló erőforrást mozgósítja annak érdekében, hogy a tagállamok gyorsan, határozottan és összehangoltan reagálhassanak a koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségekre.

Az alábbiakban összefoglaljuk, milyen kézzelfogható segítséget jelentenek ezek az uniós gazdasági intézkedések Magyarország számára.

 

Rövid összefoglaló:

• Az EU 2014 és 2020 közötti költségvetésének méretét a tagállamok előre meghatározták, így abból „pluszpénz” nem folyósítható.
• Ugyanakkor e költségvetés utolsó, 3 milliárd eurós tartalékát az EU a tagországok egészségügyi rendszereinek támogatására mozgósítja.
• A beruházási kezdeményezés révén Magyarország összesen több mint 500 milliárd forintnyi többletlikviditáshoz jutott, és a közeljövőben kiírásra kerülő  mintegy 1000 milliárd forintnyi új uniós pályázatot célzottan a koronavírus járvány elleni fellépésre összpontosíthatja.
• Az uniós állami támogatási szabályok megnövelt rugalmasságának köszönhetően a Bizottság már számos leendő gazdaságtámogatási programot hagyott jóvá Magyarország számára.
• Az európai költségvetési szabályok teljes rugalmasságának alkalmazása nagyobb mozgásteret ad Magyarország számára is gazdaságélénkítéshez.
• Az EU következő, 2021 és 2027 közötti költségvetésének tervezetét a Bizottság egy 750 milliárd euró nagyságú helyreállítási programra irányuló javaslattal egészítette ki. Ennek révén Magyarország legalább 7-8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásra, közel 7 milliárd euró olcsó hitelre és további pályázati lehetőségekre számíthat.

 

A jelenlegi uniós költségvetés központilag kezelt része / a költségvetési tartalék

Az EU mozgásterét a tagországok és az Európai Parlament által korábban elfogadott költségvetés keretei, így különösen annak mérete jelölik ki. Az EU a korábban közösen elfogadottnál érdemben több forrást nem tud az egyes tagországoknak nyújtani a jelenlegi hétéves költségvetés keretei között.

E költségvetés utolsó, 3 milliárd eurós költségvetési tartalékát az Európai Bizottság az ún. Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz keretében a tagországok egészségügyi rendszereinek támogatására mozgósítja.

 

A jelenlegi uniós költségvetésnek a tagállamokkal közösen kezelt része / a beruházási kezdeményezés

Az EU minden elképzelhető módon igyekszik biztosítani, hogy az európai forrásokat a tagállamok a hatékonyan és rugalmasan használhassák fel a koronavírus-járvány elleni küzdelemre.

Az Európai Bizottság más intézkedések mellett egy ún. „koronavírus-reagálási beruházási kezdeményezéssel” is előállt. A kezdeményezés egyrészt az európai alapok rugalmasabb, az eredeti tervektől eltérő és akár nemzeti önrész nélküli felhasználását teszi lehetővé a tagállamok számára, másrészt az EU által nyújtott előlegek korábbi kifizetése és későbbi elszámolása révén többletlikviditást biztosít az állami költségvetéseknek a válság idején.

Hatása Magyarországon:

• Az egyes projekteket az EU immár kész 100%-ban finanszírozni, azaz a kormányzatnak, illetve a kedvezményezetteknek nem kell önrészt biztosítaniuk.
• Magyarországnak nem most, hanem csak 2025-ben kell elszámolnia a korábban kapott EU-s fejlesztésekhez kapcsolódó előlegekkel és a később járó előlegekhez is hónapokkal korábban hozzájutott. Ezáltal Magyarország összesen több mint 500 milliárd forintnyi többletlikviditáshoz jutott a válság időszakában.
• A szükséges adminisztráció a legminimálisabbra korlátozódik.
• A beruházási kezdeményezés keretében nyújtott kedvezményeknek köszönhetően Magyarország célzottan a koronavírus járvány elleni fellépésre összpontosíthatja a közeljövőben kiírásra kerülő mintegy 1000 milliárd forintnyi  uniós támogatásra vonatkozó pályázatot. Olyan területekre is költhet EU-s forrásokból, amelyekre eddig nem költhetett, de most, a koronavírus-járvány hatásai miatt ez szükségessé vált. Ide tartozik a kis- és közepes méretű vállalatok forgótőke-támogatása, a rövidített-munkaidős programok felkarolása vagy éppen a közegészségügyi szolgáltatások válsághelyzetre való reagálási képességének erősítése. Átcsoportosításra is lehetőség nyílt az egyes operatív programokon belül és között, valamint az ország egyes régióiból másokba, ahogy azt a kormányzat szükségesnek gondolja. (A Bizottság már jóváhagyta Magyarország legnagyobb, EU-s forrásokra támaszkodó programja, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program - GINOP - módosítástervezetét.)

Háttér-információ a Magyarország által a jelenlegi költségvetési időszakban kiírható pályázatokról

Noha a magyar kormány a 2014-20 közötti hétéves európai költségvetésből Magyarországnak jutó, mintegy 25 milliárd euró értékű támogatás legnagyobb részére kiírt már pályázatokat, a következő hónapokban még további jelentős pályázati összegek nyílhatnak meg. Ennek több oka is van, melyek közül a legfontosabbak a következők:

• Azért, hogy Magyarország az összes rendelkezésére álló EU-s támogatást biztonságosan le tudja hívni, a kormány sok területen több pályázatot ír ki, mint amennyi az uniós támogatásokból finanszírozható (emiatt adott esetben az EU-s támogatás feletti részt a magyar költségvetésből kellene fedezni). Egyes támogatási területeken viszont eddig a lehetségesnél kevesebb pályázatot írt ki. Ez utóbbi területeken még több százmilliárdnyi pályázat kiírására van lehetőség.
• A Magyarországnak jutó EU-s támogatás euróban van rögzítve. A forint közelmúltbeli gyengülése, ha fennmarad, azt eredményezi, hogy a változatlan euróértékű uniós támogatás forintban többet ér, és ebből a korábban tervezettnél több projektet lehet megvalósítani.
• Lehetnek olyan, korábban tervezett projektek, amelyek nem valósulnak meg (például a koronavírus-járvány következtében), és így az azokhoz rendelt források új projektekre fordíthatók. A kormányzat azt is megfontolhatja, hogy korábban tervezett és előkészített, de még meg nem valósított fejlesztések helyett újakat jelöl ki a megváltozott gazdasági helyzetben.

Állami támogatás

Az Európai Bizottság március 19-én ideiglenes keretet fogadott el, amely megnöveli az állami támogatási szabályok rugalmasságát a gazdaság támogatása céljából válaszul a koronavírus-járványra.

Hatása Magyarországon:

Magyarország - részben uniós forrásból - számos olyan gazdasági támogatást tervez a következő hónapokban, amelyek a korábbi európai állami támogatási keretek között nem lettek volna lehetségesek. A Bizottság által kezdeményezett ideiglenes többletmozgásteret kihasználva Magyarország már számos leendő gazdaságtámogatási program tervezetét nyújtotta be a Bizottságnak, amelyeket az a benyújtást követően néhány napon belül el is fogadott.

Ezek egyike a kutató-fejlesztő szektorban dolgozó mérnökök bértámogatására irányul. Egy másik 50 milliárd forintnyi keretet bocsát nagyvállalatok rendelkezésére, amennyiben azok a válsághelyzet ellenére jelentős beruházásba kezdenek és emellé egyéb vállalásokat tesznek. Ez utóbbi esetben cégenként akár 800 ezer eurós, vissza nem térítendő beruházási támogatást adhat a magyar állam.

És vannak olyan kezdeményezések is, amelyek egyelőre inkább leendő intézkedések kereteként foghatók fel, és részleteikben egyelőre nem ismertek. A kormányzat mindenesetre további támogatások lehetőségét teremtette meg azzal, hogy ezeket a több százmilliárd forintra rugó programokat benyújtotta és engedélyeztette. A későbbiekben e programok nyújthatnak garanciákat, hiteleket és vissza nem térítendő támogatásokat is, cégmérettől függetlenül - vagyis akár kis-, közepes vagy nagy cégek is profitálhatnak belőlük.

További információk

Magyarországi állami támogatási programokat jóváhagyó bizottsági döntések

• 50 milliárd forint közepes és nagyvállalatok vissza nem térítendő támogatására, a HIPA részvételével
• 350 milliárd forint vállalatmérettől független, vissza nem térítendő támogatásokra, hitelekre, tőkeműveletekre, uniós forrásokból
• 31,5 milliárd forint K+F munkahelyek bértámogatására, opcionálisan EU-s forrásból (az ERFA vagy az ESZA alapból)
• 550 milliárd forint értékű garanciaprogram
• 320 milliárd forint vállalatmérettől független, vissza nem térítendő támogatásokra, garanciákra, kedvezményes hitelekre
• 111 milliárd forint az agrár-élelmiszeripari értékláncban tevékenykedő kkv-k támogatására
• 35 milliárd forint az agrár-élelmiszeripar, az akvakultúra és az erdészetet támogatására
• 57 milliárd forint nehéz helyzetbe került vállalatok támogatására és 21 milliárd forint mikro-, kis- és középvállalkozások közvetlen támogatására
• 54 milliárd forintos keretprogram a koronavírus-járvány által érintett vállalatok támogatására

 

Az európai költségvetési szabályok teljes rugalmasságának biztosítása

Az európai költségvetési szabályok célja, hogy a tagországok fenntartható költségvetési politikát folytassanak, azaz ne növekedjen túl nagyra az adósságuk. Ehhez a tagországok költségvetési hiányát alacsonyan kell tartani. Ha egy tagország ezt nem teljesíti, az Európai Bizottság javaslatokat tehet a korrekciókra, és azok hiányában akár büntetések kiszabását is kezdeményezheti.

A jelenlegi gazdasági környezetre tekintetettel az Európai Bizottság most először tett javaslatot az ún. mentesítési záradék alkalmazására. Ez lehetőséget ad az európai költségvetési szabályok maximális rugalmasságának kihasználására, azaz ennek révén a nemzeti kormányok megtehetik azokat a szükséges gazdaságtámogató lépéseket, amelyek egyébként a költségvetési hiány növekedését eredményezik.

Hatása Magyarországon:

A magyar kormányzat is a jogszabályi küszöbértéket meghaladó, 3% feletti költségvetési hiánnyal számol a 2020-as évre. Ennek megfelelően Magyarország is profitál abból, hogy az idei évben a költségvetési kiadások átmenetileg jelentősen meghaladhatják a bevételeket, és így a Bizottság intézkedése révén a magyar kormányzat több gazdaságélénkítő intézkedést valósíthat meg a hosszabb távú gazdasági növekedés érdekében.

 

SURE – támogatás rövidített munkaidős programokhoz

A Bizottság SURE néven indult kezdeményezése a rövidített munkaidős rendszereket és hasonló intézkedéseket támogatja, illetve a tagállamoknak segít a munkavállalókat és az önfoglalkoztatókat megvédeni az elbocsátás és a jövedelemkiesés kockázatával szemben. Ennek keretében a vállalkozások átmenetileg csökkenthetik az alkalmazottak munkaidejét, az önfoglalkoztatók pedig jövedelempótlásban részesülhetnek. Összességében, az új eszköz akár 100 milliárd euró értékű hitelt nyújthat a tagállamoknak. Ennek háttere, hogy az EU ugyanennyi forrást von be a piacokról alacsony kamattal, amelyet az EU ’AAA’ (vagyis az elérhető legjobb) minősítése garantál.

Hatása Magyarországon:

A koronavírus-járvány munkapiaci hatásainak tompítására Magyarország is bevezetett olyan programokat, amelyek a rövidített munkavégzést támogatják. Magyarország, amennyiben részt vesz a SURE programban, jelentős kamatnyereségre tehet szert, hiszen egyébként csak magasabb kamatok mellett tudna ezekhez a programokhoz hitelt felvenni.  

 

Az Európai Beruházási Bank (EIB) likviditást nyújtó intézkedései a válság által leginkább sújtott kis- és középvállalkozások számára

Az EIB-csoport létrehozott egy 25 milliárd eurós páneurópai garanciaalapot, amely akár 200 milliárd euró értékű fejlesztést is mozgósíthat. Másrészt az Európai Bizottság 1 milliárd eurót szabadított fel az Európai Stratégiai Beruházási Alapból, hogy az EIB-csoporthoz tartozó Európai Beruházási Alap (EIF) különleges garanciákat bocsásson ki, arra ösztönözve a bankokat és más hitelezőket, hogy likviditást biztosítsanak legalább 100 ezer, a koronavírus-világjárvány gazdasági hatásai által sújtott európai kis- és középvállalkozás számára. Ennek köszönhetően a becslések szerint 8 milliárd euró összegű finanszírozás áll majd az érintett vállalkozások rendelkezésére, amelynek folyósítása már tavasszal megkezdődhet.

Hatása Magyarországon:

A magyarországi vállalatok is profitálhatnak az EIB-csoport likviditást segítő intézkedéseiből a magyar kereskedelmi és fejlesztési bankok közvetítésével.

 

A következő hétéves költségvetés és a NextGenerationEU helyreállítási program

A koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében az Európai Bizottság átdolgozta és kiegészítette a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó uniós költségvetés tervezetét. A május 27-én bemutatott tervezet két elemből áll: egyrészt a korábbi javaslathoz képest kismértékben módosított, hétéves költségvetésből - mely 1100 milliárd euró nagyságú -, másrészt egy új, NextGenerationEU nevű, 750 milliárd euró értékű helyreállítási programból.

Hatása Magyarországon:

A programból, a végső megegyezés függvényében, Magyarország várhatóan legalább 7-8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásra és mintegy 7 milliárd euró hitelre lesz jogosult, és a magyar vállalkozások is pályázhatnak majd további támogatásokra.

Részletes információ:

Mit nyerhet Magyarország a javasolt uniós helyreállítási programmal?