Ugrás a fő tartalomra
Magyarországi Képviselete
Tájékoztató2023. március 31.Olvasási idő: 9 perc

Bucsai mészárlás: a Kreml egy éve tartó tagadásának krónikája

illusztráció

Egy évvel ezelőtt, 2022 márciusának végén az orosz fegyveres erők elvesztették a Kijevért vívott, a február 24-én hajnalban végrehajtott légitámadással indult csatát. Az elszánt ukrán ellenállás rákényszerítette az orosz csapatokat, hogy a fővárosból való visszavonulás során elhagyják Bucsa városát is. Azonnal napvilágot láttak jelentések arról, hogy holttestek hevernek az utcákon. Sok holttest kivégzett ukrán civileké volt, akiknek a kezét hátrakötözték. A helyi szemtanúk beszámolóit hátborzongató fotók kísérték. A mészárlás óta több vizsgálat, köztük egy részletes ENSZ-jelentés is megállapította, hogy Oroszország felelős a támadásokért.

Mi most azt vizsgáljuk meg, mi történt a gyilkosságok után. Melyik taktikákat húzta elő a tarsolyából a Kreml, hogy megpróbálja összezavarni a világot és tompítani ezeknek a borzalmas bűncselekményeknek a hatását? 

A Kreml forgatókönyve: gondoljunk az MH-17-es járatra

Pontosan az történt, ami általában szokott, amikor a Kreml lebukik. Tagadj, tagadj, tagadj! Kend valaki másra! Emeld a tétet fantazmagóriának is beillő történetekkel! Soha ne mentegetőzz! Soha ne ismerj be semmit! Soha ne tanúsíts megbánást! Soha ne vond felelősségre a helyszínen szolgáló tiszteket! Inkább találj ki dolgokat! Az oroszbarát propagandisták azóta a nyilvánvaló valótlanságok bonyolult hálóját szőtték meg átlátszó hazugságokból.

A modellt az a kismillió hazugság szolgáltatja, amelyeket azt követően terjesztettek, hogy orosz erők 2014. július 17-én lelőtték az MH-17-es járatszámú maláj utasszállító repülőgépet, megölve a fedélzeten tartózkodó mind a 298 embert. És ugyanezt láthattuk akkor is, amikor Moszkva a Mariupol elleni rettenetes támadásokat próbálta eltussolni 2022 tavaszán. Erről itt találják a beszámolónkat.

Mondj bármit, jó hangosan

A Kreml Bucsával kapcsolatos első narratívái gyakran ellentmondásosak voltak, szinte hevenyészettnek tűntek. Valószínűleg az volt a cél, hogy minél több zajt keltsenek, elterelve a figyelmet arról, milyen iszonyatos tettekre derült fény a Kijev északnyugati határában fekvő városban.

2022 áprilisában és májusában az oroszpárti médiaorgánumok azt állították, hogy Ukrajna csak megrendezte a mészárlást. De az állami média kommentátoraitól azt is hallhattuk, hogy Washington, London vagy Brüsszel rendezte meg. Vagy éppen egy ukrán zenei TV-csatorna igazgatója volt a tettes.

Orosz tisztségviselők, az állami média és a fontosabb propagandisták szerint (link) bárki is volt, a mészárlás pont annyira nem volt igaz, mint a Bassár el-Aszad szíriai elnök által elrendelt vegyifegyveres támadásokkal kapcsolatos nyugati állítások. Csak kitalált, mint Srebrenica, megrendezett színjáték, bizonyítékok nélkül, vagy egyszerűen csak alávaló hazugság. Tagadj, tagadj, tagadj!

Nem sokkal később az MH-17-es járat esetében látottakhoz hasonló híreket kezdett terjeszteni a média, bizarr „technikai részleteket” kitalálva, hogy a belső szakértői információk illúzióját keltsék. Azt állították, hogy az, hogy a holttestek nem voltak sem véresek, sem merevek, arra utal, hogy a mészárlás áldozatait az oroszok március 30-i kivonulása után ölték meg. De vadabb ötletek is keringtek: a testek élő emberek voltak. A holttesteket állítólag színészek játszották, akiket a fotósok kedvéért fektettek az utcára – mivel úgy tűnt, mozognak. Vagy éppen: a holttestek (ezúttal nem élőkről volt szó) oroszbarát ukránok voltak, akiket az ukrán fegyveres erők öltek meg kivégzésszerűen vagy esetleg tüzérségi támadás során, amikor elfoglalták a várost.

De az is lehet, hogy olyan oroszpárti „kollaboránsok” holttesteiről van szó, akiket már korábban megöltek az ukrán nácik. Vagy lehet, hogy a nácik egy Irpiny melletti erdőben szabadultak meg a testektől, amelyeket később Bucsába szállítottak, ahol az oroszok által megölt ukrán civilekként állították be azokat. Összezavarodtak? Nem tudják, kinek higgyenek? Ki tudja?

Mi értelmük az őrült történeteknek? Jönnek az összeesküvés-elméletek

A dezinformációt terjesztők gyakran hamis vagy akár egymásnak ellentmondó narratívák segítségével próbálják elterelni a figyelmet arról az egyértelmű igazságról, melyet egyetlen, alapos kutatással alátámasztott és jól dokumentált magyarázat szolgáltathat. Az emberi elme kíváncsi, vonzódik a botrányokhoz és a pletykákhoz, válaszokat keres a magyarázat nélküli esetekre. Így a jól képzett manipulátor egyre csak adagolja a figyelemfelkeltő és az igazságtól elterelő elemeket. A folyton változó és egymásnak is ellentmondó történetek felbukkanása nem véletlen, hanem szándékos.

Az ilyen történetek gyakran merítenek az összeesküvés-elméletek világából is, ezzel kitárva az ajtót azok előtt, akik a problémák és konfliktusok mögötti mélyebb, rejtett okokat keresik. Az összeesküvés-elméletek mélyen beépültek a Kreml-párti manipuláció eszköztárába, szinte minden politikai témában. Ha be szeretnének pillantani ebbe a világba, több mint 1700 példát találnak az adatbázisunkban.

Ennek megfelelően 2022 áprilisában az oroszpárti médiaorgánumok okokat is felsoroltak arra vonatkozóan, hogy Ukrajna miért rendezne meg egy ilyen hátborzongató színjátékot akár színészek segítségével, akár holttesteket használva. Lehet, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalások során küszöbön álló áttörést szerették volna megakadályozni? Vagy Oroszország elleni új szankciókat akartak megalapozni? Esetleg el akarták terelni a figyelmet azokról a felvételekről, melyeken ukránok kínoznak orosz hadifoglyokat? Vagy éppen az Ukrajnában épült, az USA által finanszírozott katonai biolaboratóriumokról? Itt valami bűzlik!

Hazugságok, átkozott hazugságok, és ami belőlük ered

Az orosz dezinformációs csatornák 2022 áprilisában és május elején terjesztették ezeket az első generációs narratívákat, később olyan történetté szőve őket, mely szerint Oroszország képtelen bármiféle háborús bűncselekmény elkövetésére. Ebből következően az egyéb ilyen bűncselekményeket alátámasztó bizonyítékok is mind hamisak. A „koholt Bucsa” elképzelés mintaként szolgált az orosz csapatok által elkövetett minden atrocitás megcáfolására.

Támadásba lendültek a jelentősebb orosz propagandisták, például Vlagyimir Szolovjov, azt állítva, ők ismerik „Bucsa igaz történetét”. Emellett egyszerűen ruszofóbnak bélyegeztek minden kritikust, aki elítélte a bucsai mészárlást vagy más atrocitásokat – ez szintén egy klasszikus trükk a Kreml tankönyvéből.

Például: az ukrajnai Kremencsuk városában június 27-én orosz rakéták csapódtak egy bevásárlóközpontba. A Kreml-párti média csak legyintett a támadásról szóló hírekre, melyeket Bucsához hasonló ukrán provokációnak nyilvánított. Augusztusban egy kommentátor azt állította, hogy a nyugat „pszichológiai hadviselést” folytat Oroszországban, és ebbe a körbe tartozik a megrendezett „bucsai mészárlás” is.

Szeptemberben Ukrajna ellentámadást indított Harkivból, és gyorsan felszabadított egyes, Oroszország által elfoglalt területeket. Moszkva nehezen tudta megmagyarázni, hogyan és miért, de hamarosan felbukkantak jelentések arról, hogy a felszabadított Izjum város közelében tömegsírokat fedeztek fel. Egyes holttesteken kínzás nyomai voltak láthatók. Az orosz propagandisták magukat nem meghazudtolva egyszerűen „Bucsa 2”-nek nevezték és egy vállrándítással intézték el a jelentéseket.  Mi közzétettük az állításaik cáfolatát.

Kivonulás = jó szándékú gesztus, és ki beszél itt gyilkosságokról?

2023 elején újabb narratíva jelent meg. Ez a – főként Dél-Amerika spanyol ajkú lakosságát és Afrika francia nyelvű közönségét célzó – narratíva a korábbiaknak egy letisztultabb változata, kevesebb ellentmondással. A hazugságai azonban még arcpirítóbbak.

Többek között azt is állítja, szinte már bámulatra méltó meggyőződéssel, hogy az orosz katonákat nem kiűzték Bucsából, hanem „Moszkva jó szándékú gesztusa” volt a kivonulásuk. Az is szerepel benne, hogy az ukrán hatóságok nem szolgáltattak „részletes és ellenőrzött” igazságügyi szakértői jelentéseket az elhunyt civilekről – pedig az igazságügyi szakértői csoportok már sok jelentést írtak, és még írnak is.

A hazug múlt további hazugságoknak ágyaz meg

A Kreml-párti dezinformációs csatornák már évek, ha nem évtizedek óta sulykolják a belföldi és külföldi közönségüknek, hogy Oroszország soha nem hibás, hanem mindig az ármánykodó ruszofóbok áldozata, akik megpróbálnak ártani a népének, bemocskolni a történelmét és lerombolni az állami berendezkedését.

Amikor legközelebb fény derül valamilyen atrocitásra, álljanak készen a dezinformáció viharára, de őrizzék meg a nyugalmukat, és utasítsák el a Kreml-féle újbeszédet. Emlékezzenek Bucsára. Itt nézhetnek meg egy rövid képes beszámolót.

Leírás

Közzététel dátuma
2023. március 31.