Ugrás a fő tartalomra
Magyarországi Képviselete
Sajtócikk2023. július 5.

2023. évi jogállamisági jelentés: Előrelépés az ajánlások 65%-a tekintetében, de további intézkedésekre van szükség

illusztráció

Az Európai Bizottság ma közzétette negyedik éves jogállamisági jelentését, amely áttekinti a jogállamiság helyzetét az egyes tagállamokban.

Bár egyes uniós tagállamok esetében továbbra is állnak fenn aggályok a jogállamisággal kapcsolatban, a jelentésről elmondható, hogy a helyzet javítására irányuló reformok fő hajtóerejévé vált. A tavalyi ajánlások 65%-a teljesült részben vagy egészben. Ez azt mutatja, hogy a tagállamok jelentős erőfeszítéseket tesznek az előző évi ajánlások utánkövetése érdekében. Mivel a jogállamisági keret javítását célzó reformok időigényesek, ez jelentős fejlődést jelent mindössze egy év alatt. Ugyanakkor néhány tagállam tekintetében továbbra is rendszerszintű aggályok állnak fenn.

A ma közzétett dokumentumcsomag részei: az EU egészére jellemző helyzetet bemutató közlemény, valamint 27 országfejezet, amelyek az egyes tagállamokban 2022 júliusa óta bekövetkezett jelentős fejleményeket tekintik át. A jelentés tartalmazza továbbá a tavalyi ajánlások értékelését, és ismét konkrét ajánlásokat fogalmaz meg a tagállamok számára.

A jelentés a következő négy fő témát tekinti át: nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek, korrupcióellenes keretrendszer, médiapluralizmus, valamint egyéb intézményi fékek és ellensúlyok.

A jelentés Magyarországra vonatkozó főbb megállapításai:

  • Az országban elfogadtak jogalkotási reformokat, amelyek célja a tavalyi jogállamisági jelentésben foglalt, igazságszolgáltatással kapcsolatos ajánlások, a Tanács által az európai szemeszter keretében kiadott releváns országspecifikus ajánlások és a Magyarország helyreállítási és rezilienciaépítési tervében foglalt kapcsolódó kötelezettségvállalások, valamint az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése szerinti, az Európai Parlament által kezdeményezett eljárás keretében megfogalmazott egyes aggályok kezelése.
  • Az alsóbb szintű bíróságok tekintetében aggodalomra ad okot az ügyelosztás átláthatóságának hiánya.
  • Magyarország az uniós kondicionalitási eljárásra reagálva számos releváns korrupcióellenes reformot vezetett be, például új nemzeti korrupcióellenes stratégián dolgozik a 2023–2025 közötti időszakra vonatkozóan, és létrehozta az új Integritás Hatóságot az uniós források felhasználásának hatékonyab felügyelete érdekében.
  • A vagyonnyilatkozatok kapcsán csak mérsékelt előrelépés történt.
  • Nem vezettek be módosításokat a lobbitevékenység reformja és a forgóajtó-jelenség (azaz a vezető beosztású személyeknek a magán- és a közszféra közötti vándorlása) kezelése érdekében, és továbbra is hiányosságok tapasztalhatók a politikai pártokat és a kampányfinanszírozást illetően.
  • A korábbi jogállamisági jelentésekben kiemelt, a médiapluralizmust érintő különböző kihívások kezelése terén nem történt előrelépés.
  • Aláásta a jogbiztonságot a kiszámíthatatlan szabályozási környezet, valamint a kormány veszélyhelyzeti hatáskörének széles körű és elhúzódó alkalmazása, amely az egységes piacon működő vállalkozások működését is befolyásolja.
  • Nem történtek lépések a továbbra is nyomás alatt álló civil társadalmi szervezeteket érintő akadályok felszámolása érdekében.


További információk:

Leírás

Közzététel dátuma
2023. július 5.