Oktatás és képzés: a jóllét kulcsfontosságú a sikerhez

Az Európai Bizottság a mai napon ismertette a 2021. évi Oktatási és Képzési Figyelő megállapításait. A dokumentum bemutatására a negyedik európai oktatási csúcstalálkozón került sor. A 2021. évi Oktatási és Képzési Figyelő ráirányítja a figyelmet arra, milyen fontos szerepet tölt be a jóllét az oktatás területén, felvázolja a közelmúltbeli szakpolitikai fejleményeket, és áttekinti, hogyan fogják a tagállamok felhasználni a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásait annak érdekében, hogy kiigazítsák és megerősítsék oktatási és képzési rendszereiket.
 
A koronavírus-világjárvány okozta stressz sok gyermek és fiatal jóllétére és mentális egészségére hatást gyakorolt. Az is igazolást nyert, hogy a jóllét befolyásolja az oktatás eredményességét és az egész életen át tartó tanulás sikerességét. Az utóbbi években a tagállamok nagyobb hangsúlyt fektettek a jóllét biztosítására az oktatás terén, és ennek jegyében további intézkedéseket hoztak a világjárvány időszakában. A 2021. évi Oktatási és Képzési Figyelő közreadja a tagállamokban bevált módszereket, bemutatva azokat az átfogóbb törekvéseket, melyek a jóllét javítását célozzák az oktatás területén. A dokumentum azt is segít feltérképezni, hol tapasztalhatók hiányosságok, és hol van szükség szakpolitikai intézkedésekre.
 
Néhány, Magyarországra vonatkozó, fontosabb megállapítás a jelentésből:
Nemzetközi összehasonlításban a magyar diákok az átlagosnál valamivel nagyobb mértékben elégedettek az életükkel, ugyanakkor iskolai zaklatást is valamivel gyakrabban szenvednek el, mint az uniós átlag. A magyar szülők több mint fele véli úgy, hogy a világjárvány hatással volt gyermeke mentális egészségére. Az oktatásra és a képzésre fordított közkiadások hozzávetőleg megegyeznek az uniós átlaggal. A felsőoktatás finanszírozása visszaesett 2021-ben. Magyarországon a kisgyermekkori nevelésben és gondozásban való részvétel megközelíti az uniós átlagot. Az OECD legutóbbi nemzetközi tanulói teljesítménymérése, azaz a 2018. évi PISA-felmérés szerint a magyarországi oktatási eredmények nem érik el az uniós átlagot. 2020-ban kismértékben nőtt a korai iskolaelhagyók aránya. Az iskolarendszer rendkívül szelektív, ami a tanulók társadalmi-gazdasági státusz szerinti korai elkülönüléséhez vezet. A pedagógushiány egyre nagyobb kihívást jelent. A szakképzésben való részvétel növekszik, a szakképzésben végzettek pedig jól boldogulnak a munkaerőpiacon. Az egyetemi és a főiskolai képzés nem tud lépést tartani a magasan képzett munkaerő iránti kereslet növekedésével.

A teljes sajtóközlemény (angolul, 9. hír)