A különböző ágazatokat és szakpolitikai területeket érintő kötelezettségszegési eljárások célja, hogy a tagállamok a polgárok és a vállalkozások érdekében teljes mértékben és megfelelően alkalmazzák az uniós jogszabályokat. Az Európai Bizottság elsősorban párbeszéd útján próbálja meg rendezni a problémákat az érintett tagállamokkal. Amennyiben a helyzetet a párbeszéd során nem sikerül rendezni, a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat.
A Bizottság a mai napon a következő főbb lépésekről döntött Magyarországra vonatkozóan:
- A Bizottság a tűzfegyverekről szóló irányelv bizonyos rendelkezéseinek helyes átültetésére szólította fel Magyarországot
Az Európai Bizottság felszólító levél útján kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mivel az nem ültette át helyesen a tűzfegyverekről szóló (EU) 2021/555 irányelv, valamint a riasztó- és jelzőfegyverekről szóló (EU) 2019/69 bizottsági végrehajtási irányelv bizonyos rendelkezéseit.
A Bizottság megfelelési problémákat tárt fel a tűzfegyverek, a lőszerek, valamint a riasztó- és jelzőfegyverek életciklusával, a műszaki előírásokkal és a büntetőjogi szankciókkal kapcsolatban, ezért felszólító levelet küldött Magyarországnak. Az országnak mostantól két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a levélre és orvosolja a Bizottság által kifogásolt hiányosságokat. Amennyiben a Bizottság nem kap kielégítő választ, úgy határozhat, hogy indokolással ellátott véleményt ad ki.
- A Bizottság felszólította Magyarországot, hogy ne ássa alá az uniós álláspontot az Energia Charta Egyezmény keretében folyó, EU-n belüli választottbírósági eljárásokkal kapcsolatban, és tartsa magát a Bíróság ítélkezési gyakorlatához
Az Európai Bizottság ma úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt intéz Magyarországhoz, amiért az aláássa az Unió nemzetközi színtéren képviselt álláspontját az Energia Charta Egyezményhez (ECT) kapcsolódó, befektető és állam közötti, EU-n belüli választottbírósági eljárások tilalma kapcsán. A Magyarország által képviselt álláspont ellentmond az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatának is.
Az Unió és 26 tagállam 2024. június 26-án nyilatkozatot írt alá a Komstroy-ügyben hozott ítélet jogkövetkezményeiről. Az ítéletben a Bíróság kimondta, hogy az Energia Charta Egyezmény választottbírósági kikötése nem alkalmazandó az olyan jogvitákra, amelyek valamely tagállam és egy másik tagállami befektető között merülnek fel, a befektető által a szóban forgó tagállamban végrehajtott befektetéssel kapcsolatban. Ez a nyilatkozat kiegészítette azt a megállapodást, amely megerősítette az Unió régóta érvényes álláspontját, miszerint az Energia Charta Egyezményben foglalt választottbírósági kikötés nem alkalmazandó – és soha nem is volt az – egy uniós befektető és egy uniós ország, illetve maga az Unió viszonylatában.
Ugyanezen a napon Magyarország egyoldalú nyilatkozatot adott ki, amely szerint a Komstroy-ítélet csak a jövőbeli, EU-n belüli, befektető és állam közötti választottbírósági eljárások esetében válhat hatályossá, az Energia Charta Egyezmény módosítását követően.
2024. július 25-én a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mivel annak egyoldalú nyilatkozata ellentmond egyfelől a Bíróság ítéletének, másfelől a harmadik országok választottbíróságaival és bíróságaival kapcsolatban képviselt uniós álláspontnak. A Bizottság úgy véli, hogy a magyar hatóságok válaszában kifejtett érvek egyike sem oszlatja el a felszólító levélben megfogalmazott aggályokat. A Bizottság ezért úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt intéz Magyarországhoz, amelynek két hónap áll rendelkezésére a válaszadásra és a szükséges intézkedések meghozatalára. Amennyiben erre nem kerül sor, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.
További információk:
Leírás
- Közzététel dátuma
- 2025. március 12.
- Szerző
- Magyarországi képviselet