A Kopernikusz 2024. évi globális éghajlati jelentése szerint a tavalyi év volt a valaha mért legmelegebb, az éves átlaghőmérséklet először lépte át a 1,5 °C-os küszöböt - Európai Bizottság Ugrás a fő tartalomra
Az Európai Unió hivatalos portáljához tartozó weboldalHivatalos EU-webhely
Magyarországi Képviselete
  • Sajtócikk
  • 2025. január 10.
  • Olvasási idő: 1 perc

A Kopernikusz 2024. évi globális éghajlati jelentése szerint a tavalyi év volt a valaha mért legmelegebb, az éves átlaghőmérséklet először lépte át a 1,5 °C-os küszöböt

a Föld hőtérképe

A Kopernikusz ma megjelent 2024. évi globális éghajlati jelentése megerősíti, hogy 2024 volt a valaha mért legmelegebb év, egyben az első olyan év, amikor a globális átlaghőmérséklet több mint 1,5 °C-kal haladta meg az iparosodás előtti szintet. Az elmúlt év volt a legmelegebb – az Antarktiszt és Ausztrálázsiát kivéve – az összes kontinentális régióban, így Európában is.

Amint azt az európai éghajlat helyzetéről szóló 2023. évi jelentés és az európai éghajlati kockázatértékelés is kiemelte, az európai kontinens az 1980-as évek óta kétszeres ütemben melegszik a globális átlaghoz képest, és a Föld leggyorsabban melegedő kontinensévé vált.

Az EU elkötelezett amellett, hogy támogassa a globális éghajlat-politikai fellépést, és 2050-re klímasemlegessé váljon. Az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2030-ig legalább 55%-kal történő csökkentésére vonatkozó célokról és jogszabályokról állapodott meg, és a Bizottság már ajánlást tett a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2040-ig 90%-kal történő csökkentésére vonatkozóan.  A Bizottság 2024 áprilisában közleményt adott ki arról, hogy miként lehet hatékonyan felkészíteni az EU-t az éghajlati kockázatokra, és hogyan lehet növelni az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képességet.

Az EU űrprogramjának részét képező Kopernikusz program célja a Föld megfigyelése.


További információk:

Leírás

Közzététel dátuma
2025. január 10.