Az Európai Unió regionális politikájának célkitűzései a munkahelyteremtés, a vállalkozások versenyképességének, a gazdasági növekedés, a fenntartható fejlődés és a polgárok életminőségének javítása valamennyi régióban és városban.
E célok elérése és az uniós régiók eltérő fejlesztési igényeinek kielégítése érdekében a 2021-27 közötti időszakra 392 milliárd eurót – a teljes uniós költségvetés közel egyharmadát – különítették el. A finanszírozás nagy része Európa legkevésbé fejlett országaira és régióira összpontosul, hogy segítse őket a felzárkózásban és az EU-ban meglévő gazdasági, társadalmi és területi egyenlőtlenségek csökkentésében - azaz a különböző régiók közötti kohézió erősítésében. A regionális politikát ezért gyakran kohéziós politika néven is említik.
A regionális politikát az alábbi kohéziós alapokon keresztül hajtják végre:
- Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) a régiók közötti egyenlőtlenségek kiigazítása révén erősíti az Európai Unió gazdasági, társadalmi és területi kohézióját. Támogatja a beruházásokat a polgárokhoz közelebb álló, intelligensebb, zöldebb, összekapcsoltabb és szociálisabb Európába.
- A Kohéziós Alap azoknak a tagállamoknak nyújt támogatást, amelyek egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme (GNI) nem éri el az EU-27 átlagának 90%-át. Ebbe a csoportba Magyarország mellett 14 másik tagország tartozik.
- Az Európai Szociális Alap Plusz (ESZF+) munkahelyek létrehozását és a méltányos és szociálisan befogadó társadalom megteremtését támogatja.
- Az új Igazságos Átmenet Alap a klímasemleges gazdaságra való átállás társadalmi-gazdasági hatásainak enyhítése érdekében a legnagyobb kihívásokkal szembesülő régiókra, iparágakra és munkavállalókra összpontosítva nyújt támogatást.
A 2021–2027-es uniós kohéziós politika – kérdések és válaszok
Magyarország: a 2021-27 közötti partnerségi megállapodás és a kohéziós alapok
Az Európai Bizottság 2022 decemberében fogadta el a Magyarországgal kötött, a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó partnerségi megállapodást. A közel 22 milliárd euró értékű megállapodás alapozza meg és teszi lehetővé az említett uniós kohéziós alapokból származó beruházásokat is. A kohéziós politikai programok végrehajtásához ugyanakkor Magyarországnak meg kell felelnie a feljogosító feltételeknek.
A tervek szerint az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) Magyarországon összesen 6,7 milliárd eurót biztosít a köz- és magánépületek energiahatékonyságát javító és a megújuló forrásokból előállított energia termelését fokozó beruházásokhoz. A megállapodás emellett előmozdítja a körforgásos gazdaságot, a víz- és szennyvízgazdálkodást, valamint a fenntartható közlekedést, hozzájárul a levegőminőség javításához, valamint az ökoszisztémák és a biológiai sokféleség védelméhez.
Az Igazságos Átmenet Alap több mint 250 millió euróval támogatja majd a szén és a lignittüzelésű Mátrai Erőmű fokozatos kivonása miatt leginkább érintett régiókat. A finanszírozás az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházásokra irányul, amelyek támogatják a fokozatos kivezetést és a magyarországi szén-dioxid-kibocsátás 10%-os csökkentését. Az alapok – például az energiahatékonysággal kapcsolatos kutatás és fejlesztés révén – a kkv-k gazdasági diverzifikációját is támogatják. Az Igazságos Átmenet Alap emellett támogatni fogja a munkavállalókat az új készségek elsajátításában, előmozdítja a munkahelyváltást, és ösztönzi az új induló vállalkozásokat.
A Kohéziós Alapból 1,7 milliárd euró fogja segíteni az ország közlekedési infrastruktúrájának korszerűsítését a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) törzshálózatában, beleértve a budapesti déli körvasút fejlesztését és a Törökbálint–Kelenföld vasúti szakasz felújítását. A finanszírozás a gördülőállomány modernizálását és a közúti közlekedésbiztonságot is támogatni fogja.
Az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) 5,3 milliárd euróval támogatja a munkaerőpiacot, a minőségi oktatáshoz való hozzáférést és a hátrányos helyzetű csoportok, köztük a romák integrációját. Különös figyelmet fordít a zöld és digitális átállásban való boldoguláshoz szükséges készségek fejlesztésére. Mindenekelőtt közel 1,8 milliárd euró fogja elősegíteni a minőségi oktatáshoz való jobb hozzáférést az egész országban, biztosítva a nélkülözhetetlen forrásokat a tanári hivatás vonzóbbá tételéhez.
Az ESZA+ hozzájárul az anyagi és szociális nélkülözés csökkentéséhez is, és a legfiatalabb kortól kezdve egész életen át tartó tanulási programok révén jobb lehetőségeket biztosít a hátrányos helyzetű gyermekek számára. A források javítani fogják a szegregált területeken élők lakhatási, élet- és egészségügyi körülményeit is.
Az operatív programok
A 2021-27 közötti hétéves tervezési ciklusban az Európai Unió által meghatározott öt szakpolitikai célkitűzést (versenyképesebb és intelligensebb, zöldebb, jobban összekapcsolt, szociálisabb és befogadóbb, illetve a polgárokhoz közelebb álló Európa) és a partnerségi megállapodásban elfogadott átfogó stratégiai célokat az operatív programok (OP-k) alakítják át beruházási prioritásokká, majd konkrét intézkedésekké. Magyarország az öt szakpolitikai célkitűzéshez illesztette fejlesztési terveit és 8 operatív programját:
- Digitális Megújulás Operatív Program Plusz (DIMOP Plusz)
- Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz (EFOP Plusz)
- Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz (MAHOP Plusz)
- Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz (IKOP Plusz)
- Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz)
- Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz)
- Végrehajtás Operatív Program Plusz (VOP Plusz)
- Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz (KEHOP Plusz)
Az Európai Bizottság kereshető adatbázisa, a Kohesio tartalmazza az EU 27 tagállamában 2014 óta megvalósított összes kohéziós projekt leírását. Az oldal térképen ábrázolja az összesen másfél millió projektet. Magyarországról mintegy 47 ezer projekt érhető el, megyei bontásban.