A Bizottság előzetesen megállapítja, hogy Magyarország megsértette az uniós jogot, amikor megvétózta, hogy a VIG felvásárolja az AEGON magyar leányvállalatait

Az Európai Bizottság előzetes következtetést adott ki Magyarország 2021. április 6-i döntésével kapcsolatban, melynek értelmében az ország megvétózta, hogy a Vienna Insurance Group AG Wiener Versicherung Gruppe (VIG) felvásárolja az AEGON csoport magyar leányvállalatait. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a magyar döntés sérti az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet 21. cikkét.

A Bizottság 2021. október 29-én indított vizsgálatot az ügyben. A tervezett felvásárlás egy nagyobb ügylet részét képezi, amelyet a Bizottság az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet alapján 2021. augusztus 12-én feltétel nélkül engedélyezett, és amely arra irányult, hogy a VIG felvásárolja az AEGON magyar, lengyel, román és török életbiztosítási és nem-életbiztosítási, nyugdíjalap-kezelési, vagyonkezelési és kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó üzletágait. Azelőtt, hogy a Bizottság engedélyezte az ügyletet, Magyarország vétóhatározatot adott ki a közvetlen külföldi befektetések átvilágítására vonatkozó magyar jogszabály koronavírus-világjárvánnyal összefüggésben bevezetett módosításai alapján, azzal érvelve, hogy a felvásárlás veszélyeztetné Magyarország jogos érdekeit.

Az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet 21. cikke értelmében a Bizottság kizárólagos hatáskörrel rendelkezik az uniós léptékű összefonódások vizsgálata tekintetében, a tagállamok pedig nem alkalmazhatják nemzeti jogszabályaikat ezekre az ügyletekre. A tagállamok csak akkor hozhatnak intézkedéseket a jogos érdekek védelme érdekében, ha ezek az intézkedések összeegyeztethetők az uniós jog általános elveivel és egyéb rendelkezéseivel, és ha az intézkedésekről a tagállam – néhány kivételes esettől eltekintve – tájékoztatja a Bizottságot. A Bizottság ellenőrzi az intézkedések megfelelőségét és uniós joggal való összeegyeztethetőségét, és azt is megvizsgálja, hogy valóban jogos érdek védelmére irányulnak-e.

A Bizottság az előzetes értékelést elvégezve arra az előzetes álláspontra helyezkedett, miszerint megalapozott kételyek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy az intézkedés az EU összefonódás-ellenőrzési rendelete értelmében Magyarország jogos érdekeinek védelmére irányul-e. A Bizottság ezért előzetesen úgy ítéli meg, hogy Magyarország érvelése nem kielégítő, és hogy az országnak a döntés meghozatala előtt tájékoztatnia kellett volna a Bizottságot a felvásárlás tervezett megvétózásáról, és a Bizottság jóváhagyását kellett volna kérnie. Előzetes értékelésében a Bizottság úgy érvel továbbá, hogy a vétó összeegyeztethetetlen az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet 21. cikkével, mivel sérti a letelepedés szabadságát. A Bizottság felkéri Magyarországot, hogy 10 munkanapon belül válaszoljon a felvetésekre.

A Bizottság ki fogja értékelni Magyarország válaszát, és mérlegelni fogja, milyen lépéseket tegyen a továbbiakban. Ha a válasz nem oszlatja el teljes mértékben az aggályokat, a Bizottság végleges döntést hozhat az ügyben, megállapítva, hogy Magyarország megsértette az EU összefonódás-ellenőrzési rendeletének 21. cikkét, és elrendelheti a vétó visszavonását.

A teljes sajtóközlemény (angolul – 11. hír)