Az éghajlatváltozás és a környezet károsodása korunk legnagyobb kihívásai, amelyek egészségünket és jólétünket is fenyegetik. A komoly egzisztenciális veszély miatt sürgős cselekvésre van szükség világszerte és Európában, hogy megakadályozzuk bolygónk visszafordíthatatlan károsodását.
Az éghajlatváltozás Magyarországot is egyre nagyobb mértékben érinti. A Kárpát-medence átlaghőmérséklete 2021-2050 között várhatóan 1–2°C-kal emelkedik, a gyakoribbá váló árvizeknek, aszályoknak és hőhullámoknak a mezőgazdaság, az erdészet és az idegenforgalom van a leginkább kitéve.
Az európai zöld megállapodás
Az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyben lehetőség is arra, hogy Európa gazdasága új, fenntartható modellre álljon át. A gyökeres átalakulás koncepcióját az európai zöld megállapodás vázolta fel.
A 27 uniós tagállam elkötelezte magát amellett, hogy 2050-re a világ első klímasemleges kontinense legyen. Mindehhez 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55%-kal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok nettó kibocsátását – ezt az uniós európai klímarendelet rögzíti. Az EU az első olyan nagy gazdaság, amely jogilag kötelezte magát a Párizsi Megállapodásban foglalt ígéreteinek (túl)teljesítésére.
A Bizottság „Irány az 55%!” elnevezésű csomagjának konkrét intézkedései teszik lehetővé a kitűzött célok elérését. Külön források biztosítják, hogy ne a szegényebbek fizessék meg a zöld átállás árát. A jelenlegi hétéves uniós költségvetés és a Next Generation EU eszköz révén rendelkezésre álló összesen 1,8 ezer milliárd euró egyharmada az európai zöld megállapodás finanszírozására szolgál.
Az európai zöld megállapodás központi elgondolása a fenntartható, körforgásos európai gazdasági modell, amely meghaladja a lineáris „termeld meg – fogyaszd el – dobd el” logikáját, és ösztönzi az újrahasznosítást, felújítást, tartós használatot és megosztást.
Az egyik legfontosabb cél emellett a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme. Az EU biodiverzitási stratégiája többek között az európai védett területek kiterjesztésével és szigorúbb védelmével, a növényvédők és a műtrágya használatának visszaszorításával, a biogazdaság kiterjesztésével és hárommilliárd fa elültetésével igyekszik megfordítani a biológiai sokféleség csökkenését.
Linkek
A Bizottság „Irány az 55%!” elnevezésű csomagja
Az EU új biodiverzitási stratégiája
A körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv
„A termelőtől a fogyasztóig” stratégia
Az európai zöld megállapodás jelentős intézkedései
Az Európai Bizottság a mai napon előterjesztette a REPowerEU tervet, melyben felvázolja, milyen intézkedéseket kíván hozni válaszul az Ukrajna elleni orosz invázió által okozott nehézségekre és globális energiapiaci zavarokra.
Mit tesz és vállal Magyarország az éghajlatváltozás elleni küzdelemben?
A 2030-as uniós energia- és éghajlatváltozási célok, forrás
A 2030-ra kitűzött uniós energia- és éghajlatváltozási célok elérése érdekében a tagországok tízéves nemzeti energia- és éghajlat-változási tervet (NEKT) készítettek, a magyar Energiastratégiát és Nemzeti Energia és Klímatervet 2019 végén fogadták el. Ennek legfontosabb célkitűzése „az energiaszuverenitás és az energiabiztonság megerősítése, a rezsicsökkentés eredményeinek fenntartása, valamint az áramtermelés dekarbonizálása”, az atomenergia és a megújuló energia együttes alkalmazásával. A terv szerint Magyarország 2030-ra 2005-höz képest 7%-kal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, és energiafogyasztásának 21%-át megújuló energiaforrásokból fedezi.
Magyarország – bár a globális ÜHG-kibocsátás csak kb. 0,15%-áért felelős – már korábban is jelentősen túlteljesítette ambiciózus vállalásait. A kibocsátás 2018-ban 33-43%-kal volt alacsonyabb a nyolcvanas évek végéhez képest. Magyarország a 21 ország egyike a világon, ahol 1990 óta úgy nőtt a bruttó hazai termék, hogy közben a szén-dioxid-kibocsátás közel harmadával, az energiafelhasználás pedig 15%−kal csökkent. A parlament az EU-ban elsőként egyhangúan ratifikálta a Párizsi Megállapodást. A 2020 júniusában elfogadott, klímavédelemről szóló 2020. évi XLIV. törvény jogi kötelezettségként írja elő a klímasemlegesség elérését 2050-ig.
Linkek
A tagállamok nemzeti energia- és éghajlatváltozási tervei (NEKT) az Európai Bizottság oldalán
Magyarország Nemzeti Energia- és Klímaterve (NEKT)
Magyarország végleges nemzeti energia- és klímatervének (NEKT) értékelése
A LIFE program Magyarországon
Az EU környezetvédelmi projektjeinek finanszírozását az 1992 óta működő LIFE program szolgálja. Az évente kiírt pályázatok többek között a természet és biodiverzitás megőrzését, a környezetvédelmi és éghajlatvédelmi célkitűzések megvalósítását támogatják.
Magyarország 2001 óta vesz részt a programban, az EU támogatása nagyban segített legértékesebb területeink, legféltettebb növény- és állatfajaink megőrzésében.
Néhány program:
- A csak Magyarországon előforduló, rendkívül ritka, a kipusztulás szélére sodródott rákosi vipera LIFE-programját kétszer is (2009, 2015, 2019) Európa legsikeresebb természetvédelmi programjai közé választották, és 2019-ben harmadjára is nyert az LIFE pályázatán.
- Uniós forrás támogatta az ősi magyar mondavilágban turulmadárként ismert kerecsensólyom kárpát-medencei populációjának megőrzését.
- A LIFE+ forrásból megvalósított kísérleti létesítmény a dél-magyarországi felszín alatti arzéntartalmú vizek megtisztítására szolgál.
Linkek
A jelentés bemutatja, hogy az EU hogyan kezelte az energiapolitikai környezet terén jelentkező példátlan kihívásokat, kialakítva a tiszta energiára való átállás megvalósításához szükséges szabályozási keretet, valamint lefektetve a gazdasági növekedés és a versenyképesség fellendülésének alapjait.
A ma közzétett értékelés lesz az alapja azoknak a megbeszéléseknek, amelyeket az Európai Tanács következő ülésén folytatnak majd az uniós vezetők az európai tiszta átállás következő lépéseiről.
Miközben az EU átfogó intézkedéseket tesz a kibocsátásainak csökkentése és az éghajlatváltozás mérséklése érdekében, lépéseket kell tennünk azért is, hogy alkalmazkodjunk a már elkerülhetetlen változásokhoz, megvédjük az embereket, és megőrizzük a jólétet.