Egy évvel ezelőtt Oroszország provokáció nélküli agresszív háborút indított békés szomszédja, Ukrajna ellen. Ez ékes bizonyítéka a Kreml birodalmi törekvéseinek. Ukrajna még most is küzd, derekasan ellenáll a támadásoknak és elszántan próbál felülkerekedni az orosz agresszión.
Oroszország Ukrajna lerohanását az Ukrajnával kapcsolatos hamis állítások terjesztésével készítette elő. Már jóval a 2022. február 24-i teljes letámadás előtt beindult a dezinformáció folyamatos áramlása, előkészítve a terepet az orosz katonai agressziónak. A háború kitörése óta szoros figyelemmel kísérjük és nyilvánosságra hozzuk a Kreml-párti dezinformációt. Ebben az áttekintésben ismertetünk néhány olyan domináns hamis állítást, amelyeket a Kreml-párti dezinformációs gépezet aktívan terjeszt a háborúról.
Hamis állítás 1.: a háborút csakis Oroszország nyerheti meg. Vagy Oroszország nyeri meg a háborút, vagy a konfliktus a III. világháborúhoz vezet. Az Ukrajnának nyújtott nyugati katonai támogatás súlyosbítja a helyzetet és meghosszabbítja a szenvedést. A békéhez vezető egyetlen út Ukrajna demilitarizációja.
Ukrajna rendkívüli ellenállása, eltökéltsége és megtörhetetlen harci szelleme kiállta az idők próbáját, újra és újra bizonyítva, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszív háborúban a Kreml győzelmi kilátásai minden alapot nélkülöznek. A világ a lehető leghatározottabban elítéli Oroszország magatartását, és követeli az ukrajnai offenzívák azonnali beszüntetését, valamint az orosz katonai erők feltétel nélküli kivonását Ukrajna nemzetközileg elismert határain túlra. Amióta Oroszország elindította ezt a provokáció nélküli „háromnapos háborút”, Ukrajna sikeresen megfékezte támadóit, és a Kreml számításait keresztülhúzva jelentős területet szabadított fel az ideiglenes orosz katonai ellenőrzés alól. Az ukrán erők az orosz katonai eszközökben is jelentős kárt tettek.
Ukrajnának a túlerőben lévő ellenséggel szembeni állhatatossága megmutatta a világnak, mit is jelent az igazi bátorság. A nyugati katonai támogatás napi szinten hatalmas segítséget jelent Ukrajnának a harcmezőn, és segíti Ukrajnát abban, hogy érvényesítse önvédelemhez való jogát, amelyet az Egyesült Nemzetek Alapokmánya rögzít.
A tűzszünetre vagy béketárgyalásokra vonatkozó orosz javaslatok nem őszinték, hanem csupán PR-fogásoknak tekinthetők. Ha alaposan elemezzük ezeket a javaslatokat, kitűnik belőlük, hogy Oroszország imperialista követeléseket támaszt Ukrajnával szemben, és azt próbálja elérni, hogy Ukrajna adja meg magát és területének és szuverenitásának még nagyobb részéről mondjon le.
A békéhez egyetlen járható út vezet: ha Oroszország kivonja katonai erőit Ukrajna nemzetközileg elismert határain belülről és teljes egészében feladja agresszív politikáját. Oroszország provokáció nélküli háborút indított Európában, a nemzetközi jog, különösen az ENSZ Alapokmányának nyilvánvaló figyelmen kívül hagyásával. Nem születhet úgy béke, hogy a fegyvertelen Ukrajnát állítjuk szembe a talpig felfegyverzett Oroszországgal, amely vitatja Ukrajna szuverenitását, és populista felhívásokban nyíltan népirtásra buzdít.
Hamis állítás 2.: Oroszország a Nyugattal áll háborúban. Ukrajna csak hadszíntér és a NATO bábja. Oroszország az ukrán agresszorral szemben védi magát.
Oroszország 2022. február 24-én teljes letámadást indított Ukrajna ellen, Ukrajna pedig azóta is védi magát. Az a hamis állítás, miszerint Ukrajna agresszor, a Kreml klasszikus manipulációs taktikája: Oroszországot áldozatként feltüntetve igyekszik elvonni a figyelmet a saját agressziójáról. Jóllehet ez a narratíva a világ nagy része számára átlátszóan abszurd, Oroszország mindinkább elszigetelt információs környezetének ez hívószóként szolgál a Kreml önkényuralmi politikájához szükséges támogatás mozgósítására.
Az a Kreml-párti dezinformációs narratíva, amely tévesen azt állítja, hogy Oroszország Ukrajnában a Nyugat ellen küzd, méginkább felerősödött, miután Ukrajna sikeres ellentámadást indított az orosz megszállókkal szemben. Moszkva előszeretettel veti be ezt a narratívát akkor, amikor Ukrajna katonai támogatást kap nyugati partnereitől, vagy amikor Oroszország elveszíti ellenőrzését az ideiglenesen megszállt ukrajnai területek felett. Sem az EU, sem a Nyugat, sem pedig a NATO nem üzent hadat Oroszországnak. Az EU, az USA és számos NATO-tagállam katonai segítséget nyújt Ukrajnának ahhoz, hogy sikerüljön visszavernie Oroszország provokáció nélkül indított agresszióját, az említett partnerek azonban semmilyen harci tevékenységben nem vesznek részt.
Hamis állítás 3.: Ukrajna nukleáris fegyvereket akar, a polgári nukleáris infrastruktúrát támadja, és atomerőművekben rejti el a fegyvereket. Ukrajna „piszkos bomba” előállításán dolgozik. Teljesen jogszerű lenne, ha Oroszország taktikai nukleáris fegyvereket vetne be Ukrajna ellen.
Bár itt Oroszország meglehetősen burkoltan fogalmaz, az általános taktika egyértelmű. A félelemkeltés célja, hogy kihasználja az emberek nukleáris fegyverektől való racionális irtózását. Az Ukrajnát célzó, egyre harciasabb nukleáris retorika folytonos vezérfonalként van jelen a Kreml-párti háborús narratívákban.
A Kreml állandó vádjai ellenére semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy Ukrajna valaha is nukleáris fegyverek előállításán munkálkodott volna, hogy azokat Oroszország vagy bárki más ellen bevesse. Sőt, Ukrajna 1994 – a budapesti megállapodás aláírása – óta nukleáris fegyverektől mentes ország. A világ azon kevés országának egyike, amely lemondott nukleáris arzenáljáról, megsemmisítve a Szovjetuniótól örökölt fegyvereket. Oroszország ezzel szemben egyszerűen figyelmen kívül hagyta a szerződés aláírásakor tett kötelezettségvállalását, miszerint tiszteletben tartja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és határait.
A Kreml emellett szemrebbenés nélkül vet be nukleáris narratívát annak érdekében, hogy elterelje magáról a vádakat, hogy alig leplezett fenyegetéseket fogalmazzon meg, illetve hogy az agressziójának támogatására nukleáris zsaroláshoz folyamodjon. Oroszország számára előnyös sarokba szorított állatként láttatnia magát, ámde (ahogyan azt a Kreml-párti demagógok mindig kihangsúlyozzák) ez egy nukleáris fegyverrel rendelkező állat.
Oroszország azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy „piszkos bomba” előállításával kísérletezik, és ez jó ürügyül szolgált Oroszország számára az eszkaláció fokozására. Ukrajna felkérte a NAÜ-t, hogy vizsgálja meg azokat a helyszíneket, ahol Oroszország szerint „piszkos bomba” előállításán dolgoznak. A NAÜ nem talált bizonyítékot arra, hogy Ukrajna Oroszország ellen bevetni tervezett nukleáris anyagok előállításán dolgozna.
Szintén megalapozatlanok azok az állítások, amelyek szerint Ukrajna szándékosan károsítja saját polgári nukleáris infrastruktúráját. Ukrajna és az Egyesült Államok többször is megpróbálták enyhíteni a zaporizzsjai atomerőmű körüli feszültséget. Oroszország számos alkalommal intézett felelőtlen támadást ezen erőmű ellen. Katonai felszereléseket és csapatokat helyezett el a létesítményen belül, a környéken rakétakilövő bázist alakított ki, átvette a létesítmény tényleges irányítását, és számos alkalommal megszakította az erőmű fő távvezetékével való összeköttetést. A NAÜ nem erősítette meg, hogy – akár a Kreml vádjainak elhangzása előtt, akár az után – Ukrajna bomba- vagy bármilyen más jellegű támadást intézett volna az erőmű ellen.
Hamis állítás 4.: annak idején egész Európa támogatta a náci Németország Szovjetunió elleni invázióját, éppen úgy, ahogyan Európa most a náci Ukrajnát támogatja. Oroszország Ukrajnában a Nagy Honvédő Háborút folytatja, hogy megszabaduljon a náci uralomtól.
Évek óta szoros figyelemmel kísérjük a Kreml „náci kísértettel” kapcsolatos narratíváját. A Kreml a háború kitörése óta következetesen használja ezt a kézenfekvő dezinformációs szóképet arra, hogy az ukránokat dehumanizálja és becsmérelje. Putyin – az énkivetítés klasszikus példájaként – igyekszik Oroszországot úgy ábrázolni, mint a nácizmus modern megszelidítőjét, ami jó módszer a Kreml számára arra, hogy elhárítsa magáról a saját romboló cselekedetei miatti bűneit.
Az a vád, miszerint egész Európa támogatta a náci Németország Szovjetunió elleni invázióját, enyhén szólva abszurd. Meghamisítja a történelmet. A valóságban 1942-re a Hitler-ellenes koalíció mintegy 26 államot, valamint a megszállt európai országok száműzetésbe kényszerült kormányait foglalta magában. Azzal, hogy Oroszország a nácizmus elleni küzdelemre hivatkozik, erős pszichológiai vagy érzelmi reakció kiváltására törekszik, ami nemcsak manipulatív, hanem teljességgel elrugaszkodott is a valóságtól, tekintettel a Kreml nyíltan antiszemita retorikájára.
Hamis állítás 5.: Ukrajnát mesterségesen hozták létre, Ukrajna nem szuverén állam. Ukrajna területei történelmileg Oroszország részét képezik. E területek népei szabadon kinyilvánították politikai akaratukat, miszerint újra Oroszországhoz kívánnak tartozni, és Oroszország hazafias kötelessége, hogy felszabadítsa és megvédje őket.
Ukrajna saját identitással és hosszú történelmi múlttal rendelkező szuverén állam. Ukrajna államiságának és szuverenitásának megkérdőjelezése egy másik olyan „divatos” dezinformációs narratíva, amelyet a Kreml évek óta szajkózik. Amikor Oroszország úgy próbálta igazolni az illegális területszerzéseket, hogy színlelt népszavazásokat rendezett Ukrajna ideiglenesen megszállt területein, korántsem volt meglepő, hogy a Kreml-párti dezinformációs gépezet ismét mozgásba lendült, hogy vitassa Ukrajna szuverenitását.
A Kreml gyakran alkalmazza a történelmi revizionizmust mint manipulációs taktikát, hogy a közbeszédet a Kreml által jelenleg képviselt politikák támogatása felé terelje, ideértve az ideiglenesen megszállt ukrajnai területek jogellenes annektálására irányuló kísérleteket is. Arról is bőséges dokumentáció áll rendelkezésünkre, ahogyan Putyin megszállottan próbálja újraírni a történelmet.
Ami a színlelt népszavazásokat illeti, azokat a legkisebb mértékben sem lehetett szabadnak vagy demokratikusnak tekinteni. A szavazókat kényszerítették a voksolásra, és fegyveres katonák jártak házról házra, hogy begyűjtsék a szavazatokat – ami homlokegyenest ellenkezik az ukrán alkotmánnyal. A teljes folyamat sértette a nemzetközi jogot, és azt az annektálásról szóló ENSZ-határozatok is elítélték. Az annektálásról szóló döntés jól szemlélteti Oroszország hadviselésének imperialista jellegét.
Hamis állítás 6.: Oroszország Ukrajnában a nyugati imperializmus és a neokolonializmus ellen küzd, egy olyan többpólusú világrend létrehozása érdekében, amelyben az országok nem avatkoznak be egymás belügyeibe.
A Kreml-rezsim régóta törekszik arra, hogy önmagát imperializmus- és kolonializmusellenesként tüntesse fel. Oroszország Ukrajna elleni brutális agresszív háborúja azonban rávilágított, hogy Oroszország imperialista és gyarmatosító ambíciókat dédelget az európai, kaukázusi és ázsiai szomszédaival szemben.
Oroszország azzal, hogy 2014-ben háborút indított Kelet-Ukrajnában, ugyanabban az évben jogellenesen annektálta a Krímet, 2022-ben pedig teljes katonai inváziót indított, súlyosan megsértette a nemzetközi jogot és az ENSZ Alapokmányát, veszélyeztetve a világbékét, a globális biztonságot és a stabilitást.
Az ENSZ Közgyűlése 2022. március 2-án elsöprő többséggel határozatot fogadott el, amelyben elutasította az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni brutális invázióját, és felszólította Oroszországot, hogy haladéktalanul vonja ki csapatait és tartsa tiszteletben a nemzetközi jogot.
2022 októberében az ENSZ Közgyűlése ugyancsak elsöprő többséggel úgy szavazott, hogy elítéli Oroszország arra irányuló kísérleteit, hogy színlelt népszavazásokat követően annektálja Ukrajna négy ideiglenesen megszállt régióját.
Az, hogy az egész világ elítéli Oroszországnak a békés szomszédja ellen indított katonai agresszióját, jól mutatja, hogy Oroszország egyedül van és magára maradt.
Hamis állítás 7.: Ukrajna évek óta népirtást követ el a Donyec-medencében, és Oroszországnak be kellett avatkoznia a nép védelme érdekében. Ukrajna emellett hamis zászlós műveleteket folytat és atrocitásokat követ el annak érdekében, hogy Oroszországot háborús bűncselekmények elkövetésével vádolhassa.
Ukrajna háborús bűncselekmények és népirtás elkövetésével való megvádolása valószínűleg az egyik legaljasabb Kreml-párti dezinformációs hazugság. A népirtás emberek egy csoportjának etnikai hovatartozásuk, nemzetiségük, vallásuk vagy faji hovatartozásuk miatt történő szándékos és szisztematikus elpusztítása. Ukrajnában ilyen terv nem létezett, és egyetlen bizonyíték sem támasztja alá Oroszország állításait.
Az orosz katonák által Bucsában elkövetett atrocitások tekinthetők az egyik legszemléletesebb példának arra, ahogyan Oroszország a saját bűneit Ukrajnára próbálja áthárítani. Az a vád, miszerint Ukrajna hamis zászlós műveleteket hajtott végre azért, hogy Oroszországot hibáztassa, éppen annyira szégyenletes, mint amennyire valótlan. Ezzel szemben már vizsgálják Oroszország Bucsában, Irpinben, Mariupolban és sok más helyen elkövetett háborús bűneit.
Emellett számos bizonyíték támasztja alá a polgári lakosság és az infrastruktúra – többek között iskolák, kórházak és lakónegyedek – elleni szándékos orosz támadásokat, például Csernihivben, Mariupolban, Harkivban és máshol. Az ENSZ Emberi Jogi Hivatala szerint ezek háborús bűncselekménynek minősülhetnek.
Hamis állítás 8.: Oroszország a kereszténység és a hagyományos értékek védelme érdekében szent háborút folytat Ukrajnában az istentagadó sátánisták ellen.
Bár ez a valóságtól roppant módon elrugaszkodott vádnak tűnhet, Oroszország gyakran azzal indokolja az Ukrajna elleni háborúját, hogy szent háborút vív a sátán ellen. A háború első heteiben és hónapjaiban a Kreml gyakran hivatkozott azokra az állításokra, miszerint Ukrajna szentségtelen szövetséget kötött Hadész erőivel, így próbálva magyarázatot adni arra, hogy az orosz csapatok miért nem haladnak előre a harcmezőn.
A Kreml-párti dezinformációs gépezet – és különösen Vlagyimir Szolovjov – ezzel a dezinformációs narratívával igyekszik alátámasztani azokat az Ukrajna elleni megalapozatlan vádakat, amelyek szerint Ukrajna állítólagosan az ortodox egyház lerombolására törekszik. E manipulatív taktika térnyerése 2019-ben kezdődött, amikor az ukrán ortodox egyház független egyházi státuszt kapott, majd 2022 novemberében méginkább felerősödött, amikor az ukrán kormány bejelentette, hogy törvényt fog kidolgozni az Oroszországgal kapcsolatban álló egyházak betiltásáról.
Ukrajna démonizálása és nyugati támogatóinak hitetlen pogányokként való beállítása kéz a kézben jár azzal a Kreml-párti dezinformációval, miszerint a Nyugat célja a „hagyományos értékek” lerombolása. Ez a két hamis állítás együttesen Oroszországot ezen értékek védelmezőjének állítja be. A fenyegetett értékek védelmével kapcsolatos dezinformációs narratíva homofóbiával van átitatva, amely gyakran a palástolatlan gyűlöletbeszéddel határos.
Hamis állítás 9.: az Egyesült Államok titkos biológiai fegyverek kifejlesztésére irányuló programokat finanszírozott, dolgozott ki és működtetett ukrajnai laboratóriumokban, és ennek során biológiai fegyvereket tesztelt a helyi lakosságon, valamint biológiai fegyverekkel látta el Ukrajnát Oroszország megtámadására.
Az Egyesült Államok titkos biológiai laboratóriumairól szóló kitalált történetek az összeesküvés-elmélet klasszikus példái, ötvözve a félelemkeltés taktikájával, amelyet a Kreml gyakran vet be a figyelem elterelése és a megtévesztés céljából. A Kreml-párti dezinformációs gépezet, amelyet eredetileg az USA és Ukrajna közötti, a biológiai fenyegetések csökkentésére irányuló partnerség akadályozására használtak, egy új köntösbe csomagolt korábbi dezinformációs kampány segítségével próbálta megindokolni Oroszország Ukrajna elleni, provokáció nélkül indított invázióját.
A Kreml-párti dezinformáció célja a biológiai fegyverek és a biológiai kutatás közötti határvonal elhomályosítása, a félelemkeltés, illetve Ukrajna megítélésének rontása. Hiteles források – többek között Izumi Nakamitsu, az ENSZ leszerelési ügyekért felelős főképviselője – többször is cáfolták azokat az állításokat, amelyek szerint az Egyesült Államok Ukrajnában biológiai laboratóriumokat finanszíroz, amelyeket katonai célokra használnak.
Hamis állítás 10.: Az EU orosz energiaforrások nélkül nem életképes. Az USA olyan politikák bevezetésére ösztönözte az EU-t, amelyek globális energiaválságot idéztek elő, mivel a válság az amerikai energiavállalatok javát szolgálja.
Hosszú múltra tekint már vissza a Kreml gyakorlata, hogy az energiát fegyverként használja külkapcsolataiban, és a dezinformáció bevetése e taktika szerves részét képezi. Ám ez alkalommal a Kreml látványos öngólt rúgott azzal a húzásával, hogy az EU-t a gázcsapok elzárásával próbálja sarokba szorítani. Amikor Oroszország azt követelte, hogy Európa válasszon Ukrajna és az orosz energia között, az európai válasz egyértelmű volt – Ukrajna.
Az EU és tagállamai gyorsan számos ellenintézkedést tettek az energiabiztonság növelése érdekében, közéjük tartozik például a REPowerEU terv és a „Gázmegtakarítás a téli ellátásbiztonságért" elnevezésű terv, amely a földgáz iránti kereslet 15%-os önkéntes csökkentésére irányult. Az EU föld alatti gázkészleteit a tárolókapacitás több mint 95%-ára töltötték fel, jóval meghaladva a 2022. november 1-jéig elérendő 80%-os töltöttségi szintet. Európa készen állt arra, hogy szembenézzen az idei téllel, és képes volt ellenállni Oroszország energetikai zsarolásának.
A Kreml által terjesztett dezinformáció célja továbbá az is, hogy éket verjen a transzatlanti egységbe azáltal, hogy hamis képet fest az EU szuverenitásának elvesztéséről. Egyes dezinformációs csatornák konkrétan azt állították, hogy az USA alárendelt helyzetbe hozta az EU-t, és haszna származik a globális energiapiacok zavaraiból. Az energiaellátás diverzifikálása azonban az uniós energiapolitika egyik sarokköve. Hozzájárul az európai energiabiztonság megerősítéséhez, a monopolizáció megelőzéséhez és az energiapiaci verseny fokozásához.
Hamis állítás 11.: Az EU az orosz mezőgazdasági termékek és műtrágyák behozatali tilalmával globális élelmiszerhiányt okozott. Oroszország nem felelős a globális élelmiszerválságért. Az EU magának tartja meg az Ukrajnából származó teljes gabonamennyiséget, amivel más országokat az éhínség küszöbére sodor.
Oroszország Ukrajna megszállásával ténylegesen elvágta az ukrán termékek útját a globális piacok felé, és tovább súlyosbította a világgazdasági helyzetet. Oroszország lépései világszerte magas energia- és műtrágyaárakat generálnak – ez Afrikát és a legsérülékenyebb országokat különösen érzékenyen érinti, de egyre inkább sújtja a többi régiót és országot is.
Globális szinten a konfliktusok, az éghajlatváltozás és a Covid19 elhúzódó hatásai pusztító következményekkel járnak az élelmiszerrendszerekre és az azoktól függő emberekre. Oroszország Ukrajnával szembeni, provokáció nélkül indított agressziója méginkább növelte ezeket a kihívásokat és sebezhetőségeket.
Az ukrán energia-, víz- és közlekedési infrastruktúra lebombázásával, a termények elégetésével és az ukrán gabonafélék ellopásával, Ukrajna mezőgazdasági berendezéseinek és üzemanyag-tároló rendszereinek lerombolásával és mezőgazdasági földterületeinek aláaknázásával Oroszország ellehetetlenítette Ukrajna hosszú távú élelmiszer-termelését és exportkapacitásait.
Ezen túlmenően Oroszország továbbra is exportadókat és exportkvótákat alkalmaz mind a műtrágyákra, mind a gabonafélékre, ideértve a búzát, a kétszerest, a rozst, az árpát és a kukoricát.
Az uniós szankciók alól kifejezetten kizárják az élelmiszer-ellátást és a műtrágyákat: a világpiacokra irányuló orosz élelmiszerexportra nem vonatkoznak szankciók. Bárki felhasználhat, vásárolhat, szállíthat és biztosíthat Oroszországból származó élelmiszereket és műtrágyákat. Az Oroszország által terjesztett dezinformációval ellentétben egyetlen uniós tagállam sem akadályozza az orosz műtrágyák rászoruló országoknak történő adományozását.
Az ENSZ szerint a fekete-tengeri gabonakezdeményezés révén elősegített élelmiszerexport nagy része Unión kívüli országokba irányul. A teljes mennyiség mindössze 34%-a került az EU-ba. Az exportált búza 64%-át fejlődő gazdaságokba szállították.
Az Európai Unió a nemzetközi partnerekkel együtt élen jár az élelmiszer-ellátás bizonytalanságának kezelésére irányuló globális erőfeszítésekben. A szolidaritási folyosók és a fekete-tengeri gabonakezdeményezés bevezetése óta az élelmiszerárak folyamatosan csökkennek, és visszatértek a háború előtti szintre.
Hamis állítás 12.: Az Oroszországgal szembeni nyugati szankciók jogellenesek és az egész világnak károkat okoznak. Destabilizálják a világgazdaságot, és világszerte növelik az átlagpolgárok megélhetési költségeit. A szankciók nincsenek hatással az orosz gazdaságra, és Oroszország bizonyította, hogy a szankciók nem működnek.
Az EU és a nyugati országok szankciós intézkedéseivel kapcsolatban a Kreml által terjesztett dezinformáció jó példa az orosz narratívában rejlő ellentmondásokra. A szankciók a kényszerítés jogellenes, elfogadhatatlan formáját jelentik, ám Oroszországra semmilyen hatást nem gyakorolnak. Ez az orosz lakosságnak szóló dezinformációs narratíva elbagatellizálja a szankciók hatását, és azt a hamis látszatot kelti, hogy a Nyugat az összeomlás szélén áll. Nemzetközi szinten a Kreml célja, hogy megalapozatlan félelmet szítson azzal kapcsolatban, hogy az Oroszországgal szembeni nyugati lépések negatív globális következményekkel járnak.
Az összes uniós szankció teljes mértékben összhangban áll a nemzetközi közjogi kötelezettségekkel. A szankciók révén Oroszország kevésbé képes finanszírozni a háborút és nehezebben tudja beszerezni a katonai-ipari komplexumához szükséges kulcsfontosságú elemeket. A szankciók az orosz gazdaság minden jelentős ágazatában éreztetik hatásukat. 2022-ben Oroszország költségvetési hiánya ugrásszerűen nőtt, mintegy a 14-szeresére emelkedett. A gazdaság zsugorodása 2022-ben az 5%-ot is elérhette. A szankciók működnek.
Az olajárplafon bevezetésére vonatkozó nemzetközi döntés célja a rendkívüli piaci feltételek által előidézett nagymértékű áremelkedés korlátozása. Ezzel az intézkedéssel drasztikusan csökkennek majd Oroszország azon bevételei, amelyeket az ukrajnai invázió óta az olaj eladása után realizál. Az olajárplafon a globális energiaárak stabilizálását is szolgálja, miközben enyhíti a harmadik országok energiaellátására gyakorolt kedvezőtlen hatásokat.
Létezik néhány fontos kivétel az uniós szankciók alól. Az uniós szankciók köréből kifejezetten kizárják az élelmiszer-ellátást és a műtrágyákat. Jóllehet az európai légteret az orosz légi járművek nem használhatják, az uniós tagállamok engedélyezhetik bizonyos orosz légi járművek számára, hogy az európai légtéren átrepüljenek, amennyiben ez humanitárius okokból szükséges.
Leírás
- Közzététel dátuma
- 2023. február 27.
- Szerző
- Magyarországi képviselet