A különböző ágazatokat és szakpolitikai területeket érintő kötelezettségszegési eljárások célja, hogy a tagállamok a polgárok és a vállalkozások érdekében teljes mértékben és megfelelően alkalmazzák az uniós jogszabályokat. Az Európai Bizottság elsősorban párbeszéd útján próbálja meg rendezni a problémákat az érintett tagállamokkal. Amennyiben a helyzetet a párbeszéd során nem sikerül rendezni, a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat.
A Bizottság a mai napon többek között a következő lépésekről döntött Magyarországra vonatkozóan:
- A Bizottság felszólította Magyarországot, hogy biztosítsa az igazságszolgáltatáshoz való széles körű hozzáférést a környezettel kapcsolatos ügyekben
Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levél útján kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, amiért az nem ültette át teljes körűen az Aarhusi Egyezményben (a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezményben) foglalt követelményeket.
A nemzeti jognak egyértelműnek és pontosnak kell lennie a környezetvédelmi jogi aktusok bíróság előtti megtámadásának lehetőségét illetően. A Bizottságnak eltökélt szándéka a környezetvédelmi jogszabályok alkalmazásának előmozdítása, és arra törekszik, hogy azokat széles körben megértsék, tiszteletben tartsák és végrehajtsák. Ehhez nagyon fontos annak biztosítása is, hogy a polgárok és a civil társadalom kérhessék a nemzeti bíróságoktól a jogszabályoknak való megfelelés ellenőrzését. A magyar jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy bírósághoz lehessen fordulni a nemzeti hatóságok bármely határozata vagy mulasztása kapcsán a következő környezetvédelmi szakpolitikai területeken: természetvédelem, vízgazdálkodás, levegőminőség, hulladékgazdálkodás, ipari kibocsátások és zajvédelem.
A Bizottság ezért felszólító levelet küld Magyarországnak, amelynek két hónapja van arra, hogy válaszoljon a levélre és orvosolja a Bizottság által feltárt hiányosságokat. Amennyiben erre nem kerül sor, a Bizottság úgy határozhat, hogy indokolással ellátott véleményt ad ki.
- A Bizottság a következő szakaszba lépteti az uniós jogot sértő szuverenitásvédelmi törvény miatt Magyarország ellen indított kötelezettségszegési eljárást
Az Európai Bizottság ma úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak, amiért az a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvény révén megsértette az uniós jogot.
A törvény létrehozta az úgynevezett Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amelynek feladata a más állam, valamint külföldi szerv vagy szervezet és természetes személy érdekében végzett meghatározott tevékenységek feltárása és vizsgálata, ha azok Magyarország szuverenitását sérthetik vagy veszélyeztethetik; valamint azon szervezetek feltérképezése és vizsgálata, amelyek külföldről származó támogatás felhasználásával olyan tevékenységet folytatnak, amely befolyást gyakorolhat a választások kimenetelére vagy a választói akaratra. A törvény tartalmaz olyan rendelkezéseket és a hatályos magyar jogszabályokra vonatkozó olyan módosításokat is, amelyek egyrészt megtiltják a választásokon részt vevő jelölteknek, politikai pártoknak és egyesületeknek, hogy külföldi finanszírozást használjanak fel a választói akarat befolyásolására vagy ennek megkísérlésére a szóban forgó választások során, másrészt büntetőjogilag szankcionálják a külföldi támogatások választásokkal összefüggésben történő felhasználását.
A Bizottság 2024 februárjában, felszólító levél küldése útján indította meg a kötelezettségszegési eljárást. A Magyarországtól kapott válasz nem oszlatta el a Bizottság által felvetett aggályokat. A Bizottság ezért ma úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt bocsát ki. Magyarországnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon és meghozza a szükséges intézkedéseket. Amennyiben erre nem kerül sor, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.
- A Bizottság felszólította Magyarországot és három másik tagállamot arra, hogy tegyenek eleget a többi tagállammal való együttműködésre vonatkozó kötelezettségüknek a digitális platformokon keresztül szerzett jövedelmek adózásának átláthatósága terén
Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levél útján kötelezettségszegési eljárást indít többek között Magyarország ellen az egyének és vállalkozások által az online platformok használata révén szerzett jövedelmekre vonatkozó, időben történő információcsere elmulasztása miatt.
Az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU irányelv (DAC7) módosításáról szóló, 2021. március 22-i (EU) 2021/514 irányelv 2023. január 1-jétől új átláthatósági szabályokat vezetett be az adózás területén a digitális platformokon folytatott ügyletekre vonatkozóan. A cél, hogy jobban lehessen azonosítani azokat a helyzeteket, amelyekben adót kell fizetni. Magyarország nem tett eleget azon kötelezettségének, hogy elvégezze a szükséges információk más tagállamok adóhatóságaival történő cseréjét, és ez megnehezíti a helyi adójogszabályok végrehajtását.
A Bizottság ezért felszólító levelet küld Magyarországnak, amelynek két hónapja van arra, hogy válaszoljon a levélre és orvosolja a Bizottság által feltárt hiányosságokat. Amennyiben nem kap kielégítő választ, a Bizottság úgy határozhat, hogy indokolással ellátott véleményt ad ki.
- A Bizottság felszólította Magyarországot az egységes európai vasúti térségre vonatkozó uniós szabályok megfelelő végrehajtására
Az Európai Bizottság ma indokolással ellátott véleményt intézett Magyarországhoz az egységes európai vasúti térségre vonatkozó egyes uniós szabályok helyes átültetésének és alkalmazásának elmulasztása miatt.
A vasutakra vonatkozó magyar jogi keret nincs teljes mértékben összhangban az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló, az (EU) 2016/2370 irányelvvel módosított 2012/34/EU irányelvvel. A nemzeti rendelkezések a jelek szerint indokolatlanul korlátozzák a gazdasági egyensúlyra irányuló vizsgálat kérelmezésének jogát. Ezt a vizsgálatot annak értékelésére használják, hogy az új vasúti szolgáltatások milyen hatást gyakorolnak a meglévő, közszolgáltatásként működtetett vasúti összeköttetésekre. A célja, hogy egyensúlyt teremtsen a piaci alapon működő szolgáltatók, illetve a közszolgáltatási szerződés alapján vasúti szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások érdekei között. A Bizottság továbbra is azon a véleményen van, hogy a magyar szabályozás nem felel meg a 2012/34/EU irányelv egyes rendelkezéseinek, mivel nem garantálja a pályahálózat-működtető alapvető funkcióinak függetlenségét és a pályahálózat-működtető azon lehetőségét, hogy együttműködési megállapodásokat kössön vasúti társaságokkal, valamint nem tartja tiszteletben a nemzeti igazgatási szerv és a más tagállamokban működő társszervek közötti együttműködésre vonatkozó szabályozást.
A mai indokolással ellátott véleményt megelőzően a Bizottság 2023 novemberében felszólító levelet küldött az ügyben. Mivel Magyarország eddig nem tett korrekciós intézkedéseket a Bizottság aggályainak eloszlatása érdekében, a Bizottság úgy döntött, hogy indokolással ellátott véleményt intéz Magyarországhoz, amelynek két hónap áll rendelkezésre, hogy válaszoljon a Bizottság felvetéseire. Kielégítő válasz hiányában a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.
További információk:
Leírás
- Közzététel dátuma
- 2024. május 23.