A különböző ágazatokat és szakpolitikai területeket érintő kötelezettségszegési eljárások célja, hogy a tagállamok a polgárok és a vállalkozások érdekében teljes mértékben és megfelelően alkalmazzák az uniós jogszabályokat. Az Európai Bizottság elsősorban párbeszéd útján próbálja meg rendezni a problémákat az érintett tagállamokkal. Amennyiben a helyzetet a párbeszéd során nem sikerül rendezni, a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat.
A Bizottság a mai napon többek között a következő lépésekről döntött Magyarországra vonatkozóan:
- A Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy tegyen eleget az Európai Bíróság ítéletének, és szüntesse meg az építőanyagokra vonatkozó kiviteli korlátozásokat
Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy a folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárást újabb szakaszba léptetve, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 260. cikke alapján felszólító levelet küld Magyarországnak (INFR(2021)2158), amiért az nem teljesítette az Európai Unió Bírósága C-499/23. sz. ügyben hozott ítéletében foglaltakat. 2025. november 13-i ítéletében a Bíróság megállapította, hogy Magyarország azzal, hogy korlátozza az építési termékek Magyarországról más tagállamokba történő kivitelét, nem teljesíti a Szerződésekből eredő kötelezettségeit. Az exportkorlátozások hátrányosan érintik mindazokat a vállalkozásokat, amelyek kiaknáznák az európai piacon és azon túl kötött ügyletekből származó előnyöket. A nemzeti akadályok korlátozzák a gazdasági szereplők lehetőségeit, ami hátráltatja a – többek között magyar illetőségű – polgárok és vállalkozások gyarapodását és jólétét. A Bizottság azért küld az EUMSZ 260. cikke alapján felszólító levelet, mert Magyarország nem számolta fel az áruk szabad mozgása elé gördített azon akadályokat, amelyekről a Bíróság már megállapította, hogy sértik az uniós jogot. A Bizottság azt is észlelte, hogy Magyarország az exportkorlátozásokat azok egyik nemzeti jogszabályból egy másikba történő átemelésével tartja fenn. Az exportkorlátozások lehetővé teszik, hogy a magyar kormány beavatkozzon az építőanyagok más tagállamokba való szállításába, akadályozva az egységes piac működését, és potenciálisan fennakadásokat okozva az uniós polgárok számára alapvető fontosságú projektekben. Magyarországnak két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a Bizottság által megfogalmazott érvekre. Amennyiben nem kap kielégítő választ, a Bizottság úgy határozhat, hogy ismételten a Bíróság elé utalja az ügyet, és pénzügyi szankciók kiszabását kérheti.
- A Bizottság felszólítja Magyarországot és Lengyelországot, hogy tartsák be az Unió költségvetését érintő csalás elleni küzdelemre vonatkozó uniós szabályokat
Az Európai Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak (INFR(2022)2012) és Lengyelországnak (INFR(2023)2011), amiért azok elmulasztották helyesen átültetni az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemmel kapcsolatos uniós szabályozást ((EU) 2017/1371 irányelv). Az említett szabályok az uniós költségvetés védelmét szolgálják, harmonizálva a csalással és az EU pénzügyi érdekeit sértő egyéb bűncselekményekkel kapcsolatos fogalommeghatározásokat, szankciókat és joghatósági szabályokat. A Bizottság mindkét tagállamban több megfelelési problémát is megállapított a bűncselekményi tényállások és a szankciók meghatározása kapcsán. A szóban forgó szabályok megfelelő átültetése elengedhetetlen ahhoz, hogy az Európai Ügyészség hatékony nyomozásokat és vádhatósági eljárásokat folytathasson le. A Bizottság Magyarországnak 2022 májusában, Lengyelországnak pedig 2023 júniusában küldött felszólító levelet az ügyben. Bár azóta történt némi előrelépés egyes aggályos kérdésekben, más megállapított hiányosságok továbbra is fennállnak, például Lengyelországban a jogi személyek felelőssége, Magyarországon pedig egyes szankciók hatékonysága terén. A Bizottság ezért úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt bocsát ki Magyarország és Lengyelország részére, amelyeknek két hónap áll rendelkezésre a válaszadásra és a szükséges intézkedések meghozatalára. Amennyiben erre nem kerül sor, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyeket.
- A Bizottság felszólít 19 tagállamot, köztük Magyarországot, hogy nyújtsák be az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvben előírt nemzeti épületfelújítási terv tervezetét
Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levél útján kötelezettségszegési eljárást indít 19 tagállam, köztük Magyarország (INFR(2026)2022) ellen, amiért azok a 2025. december 31-i határidőig nem nyújtották be nemzeti épületfelújítási tervük tervezetét a Bizottságnak. A nemzeti épületfelújítási tervek létfontosságú, stratégiai jelentőségű eszközök a tagállamok számára ahhoz, hogy épületállományukat 2050-ig nagy teljesítményű, energiahatékony, dekarbonizált állománnyá fejlesszék. A kiszámítható felújítási folyamatok és egyértelmű hosszú távú teljesítési pályák kidolgozása révén ezek a tervek alátámasztják az épületek energiahatékonyságáról szóló átdolgozott irányelv ((EU) 2024/1275 irányelv) teljes körű végrehajtását, és biztosítják a szükséges beruházási stabilitást és kiszámíthatóságot. Emellett fontos szerepet játszanak az épületek energiahatékonyságának javításában is, hozzájárulva az energiaszámlák csökkentéséhez, valamint Európa általános energiafüggetlenségének, versenyképességének és a lakhatás megfizethetőségének javításához. Az épületfelújítási tervek tervezetének időben történő benyújtása lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy hatékonyan értékelje az egyes tagállamok stratégiáját, gondoskodva arról, hogy a véglegesített tervek átfogóak és megvalósíthatók legyenek, és összhangban álljanak az aktualizált nemzeti és uniós éghajlat- és energiapolitikai célokkal. Mindez elengedhetetlen az épületek dekarbonizációjára irányuló kollektív erőfeszítések ösztönzéséhez. A Bizottság felhívja az érintett tagállamokat, hogy további késedelem nélkül nyújtsák be épületfelújítási terveik tervezetét. Az érintett tagállamoknak két hónapjuk van arra, hogy válaszoljanak a felszólító levélre. Amennyiben nem kap kielégítő választ, a Bizottság úgy határozhat, hogy indokolással ellátott véleményt ad ki.
További információk:
- a teljes sajtóközlemény
Leírás
- Közzététel dátuma
- 2026. március 11.