A különböző ágazatokat és szakpolitikai területeket érintő kötelezettségszegési eljárások célja, hogy a tagállamok a polgárok és a vállalkozások érdekében teljes mértékben és megfelelően alkalmazzák az uniós jogszabályokat. Az Európai Bizottság elsősorban párbeszéd útján próbálja meg rendezni a problémákat az érintett tagállamokkal. Amennyiben a helyzetet a párbeszéd során nem sikerül rendezni, a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat.
A Bizottság a mai napon többek között a következő lépésekről döntött Magyarországra vonatkozóan:
- A Bizottság felszólítja az érintett tagállamokat, hogy lépjenek ki az Energia Charta Egyezményből
Az Európai Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy felszólító levelet küld annak a 16 tagállamnak, amelyek továbbra is szerződő felei maradtak az Energia Charta Egyezménynek azután, hogy az Európai Unió és az Euratom 2025. június 28-án kilépett belőle.
Az érintett tagállamok a következők: Belgium (INFR(2026)2222), Bulgária (INFR(2026)2223), Csehország (INFR(2025)2225), Észtország (INFR(2025)2226), Írország (INFR(2025)2231), Görögország (INFR(2025)2227), Horvátország (INFR(2025)2229), Ciprus (INFR(2025)2224), Lettország (INFR(2025)2232), Magyarország (INFR(2025)2230), Málta (INFR(2025)2233), Ausztria (INFR(2025)2221), Románia (INFR(2025)2234), Szlovákia (INFR(2025)2236), Finnország (INFR(2025)2228) és Svédország (INFR(2025)2235).
Az Energia Charta Egyezmény az energiaágazaton belül a szerződő felek közötti kereskedelmi és beruházási kapcsolatok megszervezésére jött létre. Az uniós alapszerződések értelmében a kereskedelem és a beruházások az Európai Unió kizárólagos hatáskörébe tartoznak, és a tagállamok csak akkor gyakorolhatnak ezekre vonatkozó hatásköröket, ha az Unió erre külön felhatalmazza őket.
Miután az Unió és az Euratom kilépett az Energia Charta Egyezményből, a felsorolt tagállamok nem kaptak ilyen felhatalmazást, és ugyanakkor nem tettek lépéseket az Egyezményből való kilépés irányában sem. A Bizottság most felszólítja az érintett tagállamokat, hogy indokolatlan késedelem nélkül lépjenek ki az Egyezményből.
Az érintett tagállamoknak két hónapjuk van arra, hogy válaszoljanak a felszólító levelekre. Amennyiben nem kap kielégítő választ, a Bizottság úgy határozhat, hogy indokolással ellátott véleményt ad ki.
- A Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy tartsa magát a kriptoeszközök piacairól szóló rendelethez (MiCA rendelet)
A magyar kriptotörvényt (2024. évi VII. törvény) módosító 2025. évi LXVII. törvény elfogadása nyomán az Európai Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levél útján kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen (INFR(2025)2174) a kriptoeszközök piacairól szóló (EU) 2023/1114 rendelet (MiCA rendelet) megsértése miatt.
A MiCA rendelet az uniós digitális pénzügyi szolgáltatási stratégia kulcseleme, amely egységes és közvetlenül alkalmazandó jogszabályi keret kialakítása révén garantálja a jogbiztonságot, a fogyasztók és a befektetők védelmét, a pénzügyi stabilitást és a kriptoeszközök egységes piacának zökkenőmentes működését.
A 2025. évi magyar törvénymódosítás olyan új engedélyezési rendszert vezet be a „kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatásokra”, amely büntetőjogi felelősségrevonást is eredményezhet, és nincs összhangban a MiCA rendelettel. Emiatt a hírek szerint egyes kriptoeszköz-szolgáltatók kénytelenek voltak felfüggeszteni, illetve megszüntetni bizonyos szolgáltatásokat, ami károsította az ügyfeleket és jogbizonytalanságot teremtett. Jóllehet Magyarország a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem jegyében a pénzmosás elleni biztosítékok megerősítését tűzte ki célul, minden ilyen intézkedésnek összeegyeztethetőnek kell lennie a MiCA rendelettel.
A Bizottság ezért felszólító levelet küld Magyarországnak, amelynek két hónapja van arra, hogy válaszoljon a levélre és eloszlassa a Bizottság aggályait. Amennyiben nem kap kielégítő választ, a Bizottság úgy határozhat, hogy indokolással ellátott véleményt ad ki.
További információk:
- a teljes sajtóközlemény
- Közzététel dátuma
- 2026. január 30.