A különböző ágazatokat és szakpolitikai területeket érintő kötelezettségszegési eljárások célja, hogy a tagállamok a polgárok és a vállalkozások érdekében teljes mértékben és megfelelően alkalmazzák az uniós jogszabályokat. Az Európai Bizottság elsősorban párbeszéd útján próbálja meg rendezni a problémákat az érintett tagállamokkal. Amennyiben a helyzetet a párbeszéd során nem sikerül rendezni, a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat.
A Bizottság a mai napon többek között a következő lépésekről döntött Magyarországra vonatkozóan:
- A Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy szüntesse meg a letelepedés szabadságával ellentétes kiskereskedelmiadó-szabályozást
Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak, amiért a magyar kiskereskedelmi adózási rendszer nincs összhangban az Európai Unió működéséről szóló szerződés 49. és 54. cikke által garantált letelepedési szabadság elvével.
A kiskereskedelmi adózás jelenlegi rendszeréből adódóan a Magyarországon integrált vállalkozásként vagy kapcsolt vállalkozásként működő, külföldi irányítású kiskereskedelmi vállalkozásokra az árbevételük után magas és meredeken növekvő adókulcsok alkalmazandók. A magyar piacon franchise-rendszerben, saját márkanevük és logójuk alatt működő hazai kiskereskedőkre nem vonatkoznak ezek a magasabb adókulcsok, mivel árbevételüket adózási szempontból nem konszolidálják. A rendszer nem engedi meg a külföldi irányítású kiskereskedelmi vállalkozásoknak, hogy a hazai kiskereskedelmi vállalatok mintájára átstrukturálják üzleti tevékenységeiket. Következésképpen a kiskereskedelmi adózási rendszer a letelepedési szabadság korlátozásának minősül. A Magyarországnak szóló, 2023. és 2024. évi országspecifikus ajánlások szerint a szóban forgó adó aránytalanul nagy terhet ró a nagyobb külföldi vállalkozásokra, hasonlóan az elmúlt években bevezetett egyéb, a belső piacra is hatással lévő ágazatspecifikus adókhoz. A Tanács által 2022. december 15-én jóváhagyott helyreállítási és rezilienciaépítési tervének részeként Magyarország kötelezettséget vállalt arra, hogy fokozatosan kivezeti a kiskereskedelmi különadót, amelyet 2022-ben azért vezetett be, hogy növelje a kiskereskedelmi ágazat államháztartáshoz való hozzájárulását. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervben lefektetett egyértelmű politikai kötelezettségvállalása ellenére Magyarország eddig nem vezette ki a kiskereskedelmi ágazatra kivetett különadót. Éppen ellenkezőleg, következetesen meghosszabbította az adóintézkedést anélkül, hogy egyértelmű határidőt jelölt volna meg annak kivezetésére, és időközben megemelte a kiskereskedelmi adózási rendszer keretében alkalmazandó legmagasabb adókulcsokat is.
A Bizottság ezért úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt intéz Magyarországhoz, amelynek két hónap áll rendelkezésre a válaszadásra és a szükséges intézkedések meghozatalára. Amennyiben erre nem kerül sor, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.
- A Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy biztosítsa a gazdasági szereplőkkel szembeni egyelő bánásmódot az élelmiszer és nem élelmiszer jellegű termékek tekintetében
Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levelek útján két kötelezettségszegési eljárást is kezdeményez Magyarország ellen a nem magyar tulajdonú vállalkozásokat sújtó árréskorlátozások miatt. Az első eljárás az egyes élelmiszeripari termékek kiskereskedelmi értékesítésére bevezetett korlátozások tárgyában indul. A második eljárás az egyes nem élelmiszer jellegű termékek drogériaüzletekben történő értékesítésére vonatkozó, hasonló korlátozásokat kifogásolja. A letelepedés szabadsága, amelyet az EUMSZ 49. cikke rögzít, azt jelenti, hogy a hatóságoknak egyenlő és megkülönböztetéstől mentes bánásmódot kell garantálniuk a gazdasági szereplőkkel szemben, és tartózkodniuk kell a gazdasági tevékenységek korlátozásától, kivéve, ha azt közérdekű célok indokolják. Magyarország bizonyos termékek esetében oly mértékben korlátozza a beszerzési és az értékesítési árak közötti árrést, hogy a külföldi tulajdonú vállalkozások esetében az nem fedezi a termékek beszerzési költségein felüli költségeket, és emiatt kénytelenek veszteségesen értékesíteni termékeiket.
A Bizottság ezért két felszólító levelet küld Magyarországnak, amelynek két hónapja van arra, hogy válaszoljon a levelekre és orvosolja a Bizottság által feltárt hiányosságokat. Kielégítő válasz hiányában a Bizottság úgy határozhat, hogy indokolással ellátott véleményeket bocsát ki.
- A Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy tartsa be a letelepedés szabadságára vonatkozó uniós szabályokat
Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levél útján kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen, amiért az nem nyílt és átlátható eljárás keretében ítélt oda egy homok- és kavicsbányászati telkekre vonatkozó, nagy értékű hasznosítási szerződést. A letelepedési szabadság EUMSZ 49. cikkében rögzített elve megköveteli, hogy a hatóságok biztosítsák a gazdasági szereplőkkel szembeni egyenlő bánásmódot és az odaítélési eljárások átláthatóságát. A Bizottság álláspontja szerint Magyarország azáltal, hogy zárt közbeszerzési eljárás keretében ítélte oda az említett hasznosítási szerződést, nem teljesítette az EUMSZ 49. cikkéből eredő kötelezettségeit. Az eljárás átláthatatlansága megakadályozott egyes érdekelt gazdasági szereplőket abban, hogy részt vegyenek benne. A szerződés 20 évre került odaítélésre és 30 évre meghosszabbítható, amely időszak alatt folyamatosan sérülnek az odaítélési eljárásból kizárt egyéb érdekelt gazdasági szereplők jogai.
A Bizottság ezért felszólító levelet küld Magyarországnak, amelynek két hónapja van arra, hogy válaszoljon a levélre és orvosolja a Bizottság által feltárt hiányosságokat. Amennyiben a Bizottság nem kap kielégítő választ, úgy határozhat, hogy indokolással ellátott véleményt ad ki.
- A Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy törölje el az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében ingyenes kibocsátási egységekhez jutó piaci szereplőkre kirótt terheket
Az Európai Bizottság ma úgy határozott, hogy felszólító levél útján kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen, amiért az ún. szén-dioxid kvóta adót és tranzakciós díjat ró ki az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS, 2003/87/EK irányelv) keretében jelentős mennyiségű ingyenes kibocsátási egységben részesülő szereplőkre, mivel ezek a díjak ellentétesek az uniós joggal.
Az uniós kibocsátáskereskedelmi irányelv és az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet harmonizált szabályokat állapít meg a kibocsátási egységeknek a rendszerben részt vevő ipari létesítmények részére történő ingyenes kiosztására vonatkozóan. Az ingyenes kiosztás azt jelenti, hogy bizonyos létesítmények térítésmenetesen részesülnek a kibocsátási egységekből, a kibocsátásáthelyezés megelőzése érdekében, vagyis elkerülendő azt, hogy az ipari termelést az EU-n kívüli, kevésbé szigorú éghajlat-politikát folytató országokba helyezzék át. Ezeket az ingyenes kibocsátási egységeket olyan díjak vagy feltételek nélkül kell odaítélni, amelyek veszélyeztethetnék tervezett gazdasági hasznukat. Emellett az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék létrehozásáról szóló rendelet ((EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet) előírja, hogy azokat a díjakat, amelyeket az illetékes nemzeti hatóságok számítanak fel az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben vezetett számlák tulajdonosainak, észszerű szinten kell megállapítani. Ezzel szemben a magyar szabályozás díjakat terhel a jelentős mennyiségű ingyenes egységben részesülőkre, az érintettek körének megállapításához az éves kibocsátást és az ingyenes kiosztásból való részesedést véve alapul. Az első ilyen díj a szén-dioxid kvóta adó, amely a létesítmény éves CO2-kibocsátása után tonnánként 36 eurónak felel meg. A második ilyen díj a kibocsátási egységek EU ETS keretében történő átruházása nyomán az illetékes hatóságnak fizetendő tranzakciós díj, amely független attól, hogy az átruházásra ingyenes kiosztás vagy kvótavásárlás keretében került sor.
A Bizottság ezért felszólító levelet küld Magyarországnak, amelynek két hónapja van arra, hogy válaszoljon a levélre és orvosolja a Bizottság által feltárt hiányosságokat. Amennyiben a Bizottság nem kap kielégítő választ, úgy határozhat, hogy indokolással ellátott véleményt ad ki.
- A Bizottság a gyermekek szexuális bántalmazásáról szóló irányelv rendelkezéseinek helyes átültetésére szólítja fel Luxemburgot, Magyarországot és Szlovákiát
- A Bizottság felszólítja Bulgáriát, Görögországot, Magyarországot és Szlovákiát, hogy tegyenek eleget a zajirányelv szerinti jelentéstételi kötelezettségeiknek
További információk:
- a teljes sajtóközlemény
Leírás
- Közzététel dátuma
- 2025. június 18.