A különböző ágazatokat és szakpolitikai területeket érintő kötelezettségszegési eljárások célja, hogy a tagállamok a polgárok és a vállalkozások érdekében teljes mértékben és megfelelően alkalmazzák az uniós jogszabályokat. Az Európai Bizottság elsősorban párbeszéd útján próbálja meg rendezni a problémákat az érintett tagállamokkal. Amennyiben a helyzetet a párbeszéd során nem sikerül rendezni, a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat.
A Bizottság a mai napon többek között a következő lépésekről döntött Magyarországra vonatkozóan:
- A Bizottság a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendeletnek és az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvnek való megfelelésre szólítja fel Magyarországot
Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levél útján kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország (INFR(2025)2194) ellen a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet ((EU) 2024/1083 rendelet) számos rendelkezésének, valamint az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv ((EU) 2018/1808 irányelv) bizonyos követelményeinek be nem tartása miatt. A tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet, amely főbb rendelkezéseinek tekintetében 2025. augusztus 8-án lépett hatályba, olyan kulcsfontosságú jogszabály, amelynek célja, hogy védelmezze a tömegtájékoztatás szabadságát és függetlenségét, valamint a médiapluralizmust az EU belső piacán. A tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet tekintetében a Bizottság úgy véli, hogy Magyarország nem tartja be az újságírók és médiaorgánumok munkáját érő beavatkozásokkal kapcsolatosan előírt rendelkezéseket, és ezáltal korlátozza a szóban forgó szereplők gazdasági tevékenységét és szerkesztői szabadságát. A Bizottság szerint továbbá a magyar jog nem biztosítja az újságírói források és a bizalmas kommunikáció megfelelő védelmét, sem pedig az e jogok megsértése esetén szükséges hatékony bírói jogvédelmet. Magyarország a közszolgálati médiával, a média tulajdonviszonyainak átláthatóságával, a médiapiaci összefonódások értékelésével és az állami hirdetések elosztásával kapcsolatos követelményeket sem tartja be. Végezetül pedig Magyarország nem tesz eleget az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvben előírt bizonyos, a nemzeti médiaszabályozó hatóságokkal kapcsolatos követelményeknek. A Bizottság ezért felszólító levelet küld Magyarországnak, amelynek két hónapja van arra, hogy válaszoljon a levélre és orvosolja a Bizottság által feltárt aggályokat. Amennyiben a Bizottság nem kap kielégítő választ, úgy határozhat, hogy indokolással ellátott véleményt ad ki.
- A Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy tartózkodjon az élelmiszerek és a háztartási cikkek értékesítésére vonatkozó árréskorlátozások bevezetésétől, amely ellentétes az egységes piaccal
Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy két indokolással ellátott véleményt intéz Magyarországhoz (INFR(2025)2052 és INFR(2025)2102), az olyan intézkedésekkel kapcsolatban, amelyek árréskorlátozásokat írnak elő valamennyi nem magyar vállalkozás, de csak némely magyar vállalkozás tekintetében. Az egyik kötelezettségszegési eljárás az egyes élelmiszeripari termékek kiskereskedelmi értékesítésére bevezetett korlátozások tárgyában indult. A másik eljárás az egyes nem élelmiszer jellegű termékek drogériaüzletekben történő értékesítésére vonatkozó, hasonló korlátozásokat kifogásolja. A szolgáltatási irányelv (2006/123/EK irányelv) és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 49. cikkében foglalt letelepedési szabadság értelmében a hatóságoknak biztosítaniuk kell a gazdasági szereplőkkel szembeni egyenlő bánásmódot és megkülönböztetésmentességet. Tartózkodniuk kell a gazdasági tevékenységek korlátozásától, kivéve, ha az ilyen korlátozásokat bizonyos közérdekű célok elérése indokolja. Magyarország olyan alacsony értékre korlátozta a termékek beszerzési és értékesítési ára közötti árrést, hogy az nem fedezi a vállalkozásoknak a termékek beszerzési költségein felül adódó költségeit, és emiatt a nem magyar kiskereskedők kénytelenek veszteségesen értékesíteni termékeiket. Magyarország azt állítja, hogy a beszerzési ár és az értékesítési ár közötti különbség megegyezik az érintett vállalkozások nyereségével, figyelmen kívül hagyva, hogy a vállalkozásoknak jelentős többletköltségei is vannak, például a személyzet, az ingatlanok és az adók tekintetében. Az intézkedések tehát veszélyeztetik az érintett kiskereskedők túlnyomórészt magyar munkavállalóinak munkahelyét. A Bizottság ezért úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményeket intéz Magyarországhoz, amelynek két hónap áll rendelkezésre a válaszadásra és a szükséges intézkedések meghozatalára. Amennyiben erre nem kerül sor, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyeket.
- A Bizottság az EU-n belüli beruházó és állam közötti választottbírósági eljárásra vonatkozó szabályok betartására szólítja fel Magyarországot
Az Európai Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy felszólító levél útján kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen (INFR(2025)2204), mivel az nem előzte meg az EU-n belüli beruházó és állam közötti választottbírósági eljárásra vonatkozó, a Bíróság ítélkezési gyakorlatában megállapított tilalom megsértését. A Komstroy-ügyben hozott C-741/19. sz. ítéletében az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy ellentétes az EUMSZ 267. és 344. cikkével, ha egy nemzetközi megállapodás – mint például az Energia Charta Egyezmény 26. cikke – lehetővé teszi, hogy a tagállamok egyikének beruházója valamely másik tagállamban végrehajtott beruházásaival kapcsolatos jogvita esetén ez utóbbi tagállammal szemben választottbíróság előtt indítson eljárást, amely bíróság hatáskörét az adott tagállam elfogadta. A felszólító levél tárgyát képező jogsértések a magyar állam ellenőrzése alatt álló MOL Nyrt., valamint a MOL által ellenőrzött vállalatok olyan intézkedéseiből erednek, amelyek sértik az EU-n belüli beruházó és állam közötti választottbírósági eljárás tilalmát. Először is, a MOL egy harmadik országbeli bírósághoz fordult, hogy az Energia Charta Egyezmény 26. cikke alapján ismerje el és hajtsa végre a MOL javára hozott, EU-n belüli, beruházó és állam közötti választottbírósági ítéletet. Másodszor, a MOL ellenőrzése alatt álló egyik vállalat az Energia Charta Egyezmény 26. cikke alapján új EU-n belüli, beruházó és állam közötti választottbírósági eljárást indított egy másik uniós tagállammal szemben. A Bizottság ezért felszólító levelet küld Magyarországnak, amelynek két hónapja van arra, hogy válaszoljon a levélre és orvosolja a Bizottság által feltárt hiányosságokat. Amennyiben a Bizottság nem kap kielégítő választ, úgy határozhat, hogy indokolással ellátott véleményt ad ki.
- A Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy biztosítsa a szolgáltatásnyújtás szabadságára és a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályoknak való megfelelést a hiteles fordítási ágazatban
- A Bizottság felszólítja Görögországot, Franciaországot, Olaszországot, Ciprust, Magyarországot, Máltát, Lengyelországot és Portugáliát, hogy ültessék át a megújuló energia előmozdítására vonatkozó megerősített szabályokat
További információk:
- a teljes sajtóközlemény
Leírás
- Közzététel dátuma
- 2025. december 11.