Ugrás a fő tartalomra
Magyarországi Képviselete
Tóth Péter
Tóth Péter, Olmos és Tóth Kft

tulajdonos és ügyvezető

Tóth Péter, az Olmos és Tóth Kft. tulajdonosa 34 éve spanyolországi agrártanulmányai során találkozott Juan Vicente Olmos-szal, akivel közösen kezdtek hozzá a mangalica sertésfajta megmentéséhez. A rendszerváltás, uniós csatlakozásunk, valamint a spanyol piac nyitottsága kulcsszerepet játszottak abban, hogy a mangalica világhírű lett.

Tóth Péter agrármérnök a rendszerváltás évében, 1990-ben egy nemzetközi agrár csereprogram részeként Spanyolországba utazott. „A tanulmányi program keretében két évet töltöttem a gyönyörű mediterrán országban, ahol találkoztam Juan Vicente Olmos-szal, aki akkor még csak egyetemi hallgató volt, de később a Monte Nevado sonkagyár vezetője lett” – emlékszik vissza Péter. 

Ez a találkozás alapozta meg a későbbi üzleti kapcsolatot. Olmos arra biztatta Pétert, hogy keressen Magyarországon egy zsírosabb, ridegen tartható sertésfajtát, amely kiváló alapanyagot adhat a spanyol sonkakészítéshez. Így a magyar fiatalember hazatérését követően, némi kutatás után rátalált a mangalica sertésre, amely akkor a kihalás szélén állt. „1991-ben mindössze 200 példány maradt a mangalicából, és a fecskehasú, valamint a vörös mangalica kocák száma 30-ra csökkent. Gyakorlatilag hónapokon múlt a fajta fennmaradása” – meséli Péter. 

Ez a sertésfajta őshonos Magyarországon, és több mint 200 éves múltra tekint vissza a magyar agrárkultúrában. Húsa különleges zsírtartalmáról és ízvilágáról híres, világszerte elismert kulináris alapanyag. 

Péter és spanyol üzlettársa összegyűjtötték az utolsó megmaradt állatokat Magyarországon, és a húszas éveikben közös erővel céget alapítottak, amely 1991-től kezdve a mangalica fajta újraélesztésén dolgozott.  

Tóth Péter - quote

Egy magyar nemzeti kincs vált értékké Európában. Ez már nemcsak magyar érdem, hanem közös európai siker.

Tóth Péter

Ennek fennmaradása és tenyésztése a magyar kulturális és gasztronómiai örökség része, ami hozzájárul Magyarország nemzeti identitásához és büszkeségéhez. „Alapvető elvünk az volt, hogy a mangalica magyar takarmányon, magyar telepeken hízzon fel, és a húst magyar vágóhidak dolgozzák fel. A fajta megmentéséhez nemcsak kitartásra, hanem a spanyol piac nyitottságára és az EU által biztosított lehetőségekre is szükség volt”. 

Ahogy egyre többen megismerték a mangalicát, fokozatosan nőtt a kereslet a fajta iránt, ezért a nemzetközi értékesítés kulcsfontosságú volt számukra. Magyarország EU-csatlakozását követően ez már sokkal könnyebben ment. „Ma már Európa-szerte értékesítjük a mangalicahúsból készült termékeinket. A Spanyolországba irányuló sonkaszállítmányok mind a mai napig a magyar mangalicaszektor árbevételének a 40 százalékát adják”. Az Olmos és Tóth Kft. ma már évente több mint 15 000 hízót ad el, és a magyar mangalicaállomány meghaladja a 7000 kocát.  

Péter és Juan Vicente története mára a magyarspanyol gazdasági együttműködés egyik fontos pillére, amely a minőség feltétlen tiszteletén alapul. A prémium magyar alapanyag és az egyik legjobb spanyol sonkagyár találkozásával a vállalat a szektor „elit klubjába” került, ahol a világ legjobbjai vannak jelen.  

Péterék sikertörténete szorosan összekapcsolódik Magyarország EU-tagságával és a két ország közötti kulturális kapcsolódás erősítésével. Két éve VI. Fülöp, Spanyolország királya a spanyol nemesi címmel is járó Katolikus Izabella-rend tiszti keresztje kitüntetést adományozta Tóth Péternek a magyar-spanyol kereskedelmi kapcsolatok fejlesztéséért és a spanyol sonka magyarországi népszerűsítéséért. 

Az uniós csatlakozás 20. évfordulóján ünnepeljük közösen azokat a lehetőségeket, amelyek Tóth Péternek és spanyol üzlettársának, Juan Vicente Olmosnak segítettek megmenteni a magyar mangalicát és felépíteni sikeres vállalkozásukat! 

 

Kapcsolódó hivatkozások:

http://mangalicamennyorszag.hu/tenyesztok/toth-peter/  

További történetek

Katalin

Katalin, a NeWeld tulajdonosa és ügyvezetője édesapja ipari vezetői példáját követve, szakma iránti szeretetet és alázatot örökölt. Külföldi tanulmányai után hazatért, majd Bátonyterenyén felépítette keményforrasztással és fémalkatrész gyártással foglalkozó cégét, amely mára neves autógyártók beszállítója lett.

Panni, a Hangya Tanoda fiatal diáklánya a Napkerék Egyesület programjának köszönhetően jelentős támogatást kap tanulmányaihoz és ahhoz, hogy felzárkózhasson jobb körülmények között élő kortársaihoz.

Mészáros Andrea

Mészáros Andrea, a Kék Madár Alapítvány vezetője elhivatottan dolgozik azon, hogy a fogyatékossággal élő emberek is a munkaerőpiac aktív szereplői legyenek. Ezért alapította meg a szekszárdi BeSweet Csokoládémanufaktúra és Látógatóközpontot, ahol 20 hátrányos helyzetű embernek biztosít megbízható munkahelyet.

20 éve együtt