A háború kitörése előtt az uniós gazdasági kilátások kedvezőek voltak: a prognózisok hosszan tartó és erőteljes bővülést vetítettek előre. Ám alig heverte ki az EU a koronavírus-világjárvány gazdasági hatásait, az Ukrajna elleni orosz invázió máris új kihívásokat hozott. Ezeknek a fejleményeknek a fényében az Európai Bizottság az EU növekedési kilátásait lefelé, az inflációs előrejelzést pedig felfelé módosította.
A reál-GDP növekedése idén az EU-ban és az euróövezetben egyaránt várhatóan 2,7%, 2023-ban pedig 2,3% lesz, szemben a 2022. téli időközi előrejelzés 4%-os, illetve 2,8%-os (az euróövezet esetében 2,7%-os) növekedési előrejelzésével.
Az infláció 2021 eleje óta folyamatosan emelkedik. A prognózis szerint az euróövezeti infláció idén 6,1% lesz, 2023-ban viszont 2,7%-ra mérséklődik. Ez azt jelenti, hogy az idei év egészére nézve jelentős mértékben felfelé kell módosítani a 2022. téli időközi előrejelzésben szereplő értéket (3,5%). Az EU-ban az infláció a 2021. évi 2,9%-ról idén várhatóan 6,8%-ra emelkedik, majd 2023-ban 3,2%-ra csökken.
A gazdasági konjunktúrával és az inflációval kapcsolatos előrejelzések kockázatai nagymértékben függnek a háború alakulásától, különösen a háború energiapiacokra gyakorolt hatásától.
Magyarország
Magyarország gazdasága az év elejéig erőteljesen növekedett, de az ukrajnai háború beárnyékolja a kilátásokat: az import drágulása, a kereskedelem terén jelentkező zavarok, a megnövekedett bizonytalanság és a kockázati felárak várhatóan visszafogják a GDP növekedését, növelik az inflációt, és rontják a külső egyenleget. A nagyobb kihívást jelentő makrogazdasági környezet és a kiadásokra nehezedő új nyomások miatt a költségvetési hiány várhatóan továbbra is magas marad.
A GDP növekedése idén várhatóan 3,6%-ra, 2023-ban pedig 2,6%-ra lassul. Az előrejelzés szerint a magánfogyasztás veszít lendületéből azt követően, hogy az ösztönző intézkedések hatása gyengül, és az infláció csökkenti a háztartások vásárlóerejét. Magyarország nettó energiaimportja az előrejelzések szerint idén mintegy 3 százalékponttal fog emelkedni GDP-arányosan.
Az infláció a 2021. évi 5,2%-ról idén várhatóan 9%-ra emelkedik. Az infláció tetőzése 2022 harmadik negyedévére prognosztizálható, amikorra hatályát veszti az üzemanyagokra és az alapvető élelmiszerekre vonatkozóan bevezetett hatósági árstop. Amikor a fogyasztói árak felzárkóznak a magasabb termelési költségekhez, az alacsonyabb kereslet várhatóan csökkenteni fogja az inflációt, melynek mértéke 2023-ban várhatóan 4,1%-ra mérséklődik.
Az előrejelzés szerint az államháztartási hiány továbbra is magas marad az idei év folyamán – mértéke várhatóan a GDP 6%-át fogja kitenni. Ez számos expanzív intézkedés bevezetését és a magas energiaárakhoz kapcsolódó többletkiadásokat tükrözi. 2023-ban a hiány várhatóan 4,9%-ra csökken a továbbra is magas nominális GDP-növekedés és a diszkrecionális kiadások részleges visszafogása következében.
Az energia kiskereskedelmi árát Magyarországon a költségeknél alacsonyabb szinten rögzítették, ami várhatóan jelentős veszteségeket fog okozni a főként állami tulajdonú közüzemi ágazatban. Az előrejelzés szerint az említett vállalatoknak nyújtott tőkeinjekciók idén a GDP 1,1%-át, 2023-ban pedig további 0,7%-át teszik majd ki. A prognózis azt valószínűsíti, hogy az államadósság kismértékben, a GDP 76,8%-áról a GDP 76,4%-ára csökken 2021 és 2022 között, majd 2023-ban 76,1%-ra mérséklődik, mivel a magas nominális GDP-növekedés javarészt ellensúlyozni fogja a magas államháztartási hiányt.
További információ
- A teljes sajtóközlemény
- Teljes dokumentum: 2022. tavaszi gazdasági előrejelzés
Leírás
- Közzététel dátuma
- 2022. május 16.